A légfegyveresek alapjában véve kiváncsiak a legapróbb technikai részletekre, főleg ha a lövedékeikről van szó. Ma megnézzük, hogy a tereplövészek körében lassan egyeduralkodóva váló JSB cseh gyártó, hogyan készíti ólomlövedékeit. Ez az írás a JSB által kiadott információk és fotók alapján készült el.

A cikk részei:

• ólommal kezdődik
• az ólomból henger lesz
• hengerből gömb
• tisztítás és kenés
• sajtolás
• melegen a présről
• a gyártás kezdete
• csomagolás és szállítás

Ólommal kezdődik

Az egész folyamat az ólommal kezdődik – sok ólommal. A JSB legalább 99,97 % tisztaságú ólmot vásárol táblákban. Megolvasztják ezt az ólmot és kis mennyiségű antimont adnak hozzá az optimális keménység és a gyors oxidáció megelőzése érdekében. A teljes eljárás saját felügyelet alatt történik, így a gyártó pontosan tudja a megfelelő arányokat a tökéletes minőség eléréséhez.

Nagyon sok ólomtáblát emészt fel a gyártási folyamat

A JSB beltérben ötvözi az ólmot, saját kalkulációi szerint

Az ólomból henger lesz

Az olvasztott ötvözetet henger formába öntik, ami a leggyakoribb alak amit lövedék sajtoláshoz használnak. A hengerek különböző átmérőben készülnek annak függvényében milyen tömegű lövedék készül belőle később. Azonban a JSB itt egy plusz lépést ad hozzá a folyamathoz.

Hengerből gömb

A hengert akkurátosan, tömeg szerint kis darabokra vágják. A legtöbb lövedékgyártó elkezdené a sajtolást ezekből a darabokól úgynevezett előformákat készítve, de a JSB itt adja hozzá a plusz lépését. A darabkákat gömbbé formázzák mielőtt a forgácsológépbe kerülnek. A JSB félkész állapotú terméknek minősíti a gömböket amik 0,475 gramm és 5 gramm között készítenek. Ez megegyezik a későbbi lövedéktípusok tömegével.

Az ólomgömbből lövedéket formálnak

Tisztítás és olajozás

A félkész terméket (gömböket) megtisztítják és olajozzák a sajtolás előtt. Néhány típust egy extrém precíz mérlegre helyeznek, amely 0,0001 gramm súlykülönbséget is képes kimutatni a további szétválasztás céljából. Ez a mérleg rendkívül drága és limitált kapacitású, így csak a JSB Exact és Premium termékcsalád kerül fel rá.

Sajtolás

A következő lépésben az ólomgömböket behelyezik a sajtológépbe. Minden gép profiljában 10 db lövedék fér el egyszerre, ami egyidőben csak ugyanolyan típusú lövedékeket képes átdolgozni. Összesen 54 db simítósor található a gyárban. Ha bármelyik gép profilját cserélni kell, azok a lövedékek egy új szériába kerülnek.

Itt meg kell említsük, hogy minden széria egyedi. Még ha ugyanolyan típusú is a lövedék, de egy másik profillal (vagy géppel) gyártották, előfordulhat árnyalatnyi különbség és itt jön be a sorszámozás fontossága. Minden lövedéket a saját szériájából sorszámoznak, mert a professzionális sportlövés megköveteli ezt a precízitást.

Szívesen megmutatnánk, hogyan néz ki egy sajtológép de a JSB mindezt levédettnek és titkosítottnak tartja. Minden részét házon belül építik és nem mutatják meg azon kívül. Ez egyébként nem szokatlan. Évekkel ezelőtt ugyanígy jártam egy Crosman gyárlátogatás során.

Melegen a présről

Mielőtt a gyártó a sorozatgyártásról dönt, a frissen elkészült lövedékeket elküldik a tesztpályára, hogy szóráskép tesztet végezzenek el. Ha a lövedékek átmennek a vizsgán elkezdődhet a tömeggyártás.

Minden lövedékszéria szóráskép tesztelésre kerül mielőtt elkezdik a gyártását

A tesztpálya automatizált a folyamat felgyorsítása érdekében. Bizony, a JSB nem keveset használja ezt a termet!

Egy gombnyomás és a lőlaptartó hátrasiklik a kiértékelésre. Minden szériát így ellenőriznek

A gyártás kezdete

Amint a minőség-ellenőrzés zöld utat ad, a tömeggyártás megkezdődik. Innentől kezdve az összes végterméket átvizsgálja egy 22 fős ellenőrző csapat. Egy darab sem megy át a vizsgálati folyamaton, hacsak ők azt nem mondják. A termelés gyorsan halad, nagy mennyiségű lövedéket kell átvizsgálni.

Ha elkezdődik a gyártás a lövedékek elkezdenek felhalmozódni

Itt jön be a képbe a 22 ellenőr. Végignézik a lövedékeket apróbb hibákat, egyenetlenségeket keresve és csak a legjobb darabok kerülnek a dobozba.

A kézi átvizsgálás biztosítja a magas minőséget

Nem is gondolnánk, milyen selejtek fordulhatnának elő a dobozokban ha a JSB dolgozói nem válogatnák ki előre ezeket nekünk. A JSB selejt aránya 2%, melyek még helyben újraolvasztásra kerülnek, hogy később egy másik széria darabjai legyenek.

Ezt a képet látja egy ellenőr a nagyítón keresztül. A fehér nyíl mutatja többek között milyen hibákat keresnek.

Csomagolás és szállítás

Amint a lövedékek átjutottak az utolsó vizsgálaton is, dobozolják-címkézik őket és készen állnak, hogy a világ 50 országa közül valahol újra kinyissák majd. Üzletünk „hurkákban” 10 dobozonként lefóliázva és 50 dobozonként kartonozva kapja a sorszámozott lövedékeket. El lehet képzelni, hogy egy raklapnyi készáru szállítmány mennyi munkaórát ölel fel a kezdetektől…

Ellenőrzés után a lövedékeket dobozokba rendezik, lemérik, szivacsozzák és lezárják. Készen állnak a szállításra.

forrás: pyramydair.com

írta: B.B. Pelletier

fordítás: V. Bence

The post Hogyan készülnek a JSB lövedékek? appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

A gyűjtemény új darabja

Nagyon örültem, amikor a szokásos keresgélésem közepette, a Crosman honlapján felfedeztem, a legendás Remington M1875 revolver légpisztoly replikáját, de akkor még nem volt elérhető hazánkban. Tűkön ülve ugyan, de kivártam azt a cirka egy évet, mire végre birtokba vehettem és gyönyörködhettem benne. Hát megérte. Várakozásaimnak megfelelő volt a látvány, gyönyörű nikkelezett felület kezelés, elegáns fehér színű műanyag markolat héjak. Amikor első esetben felhúztam a kakast, a szokottnál szebben csilingelt, ahogy a revolver dobja fordult és a rögzítő felugrott a helyére, karakteresebb hangja van, mint egy Umarex féle békéltetőnek. A revolverhez kétszer hat darab adapter hüvely jár, az egyik hatos csomag az acélgolyók, míg a másik, a szoknyás diaboló lövedék befogadására alkalmas. A kis csillagfejű csavarok, illetve a fehér színű lézergravírozott feliratok látványa már nem is zavar. A revolver nagyon megnyerő, a gyártó kiváló darabbal örvendeztette meg a célközönséget. Egy biztos, ezt a darabot megtartom, bárhogy is muzsikál, mert külleme mindenképpen elnyerte tetszésemet.

Néhány gondolat a nagy elődről

A perkussziós revolverek sikere a polgárháború után is folytatódott, a piacot elsősorban Colt revolverei uralták, de Remington forgópisztolyai is meglehetősen népszerűek voltak. A szerelt lőszer megjelenése újabb lendületet adott a revolverek fejlődésének. Itt elsősorban a Smith & Wesson forgópisztolyok voltak úttörők, köszönhetően a teljesen átfúrt forgódob szabadalmi jogának, amelyet Ők birtokoltak akkoriban, mivel a nagy Samuel Colt akkor még nem sok fantáziát látott a dologban. A polgárháború végétől indult útjára a konverziós revolverek fénykora is, ahol az elöltöltős modellek, szerelt lőszer befogadására lettek átalakítva. Aztán 1873-ban a Colt cég által piacra dobott első fémhüvelyes, szerelt lőszeres revolver, a Colt M1873 Single Action Army, mérföldkövet jelentett a fegyverek történetében. Erre válaszul a Remington cég sem váratott sokáig magára, és 1875-ben piacra dobta, a Remington M1875 Single Action Army revolverét. A korábbi New Model Army, ami a polgárháborúban mindkét oldalon igen kedvelt revolvernek számított, a cég számára már kitaposta az ösvényt, azonban mégsem tudott soha a Colt féle revolverek által uralt piacon egyenrangú vetélytársá válni. Annak ellenére, hogy fegyvereit, mind a revolverek, mind a puskák terén, a megbízhatóság és minőség jellemezte. Ez ugyanúgy igaz, az első szerelt lőszeres M1875-ös modellre is. A New Model Army forgópisztolyokon lévő töltőkar, meglehetősen különleges vonalvezetést adott a revolvereknek, amelyet az 1875-ös modellen is megtartottak egy hasonló kialakítású lemezzel, amely robosztusabbá és összetéveszthetetlené tette, a többi korabeli, elsősorban Colt féle rövid oldalfegyverektől. A revolver készült hosszabb, 190 milliméteres és rövidebb, 140 milliméteres csővel is. Kalibere is változatos volt, úgymint: 44. Remington, 44-40 Win és 45 LC. Szerkezete és működése a Colt féle revolverekkel szinte teljesen megegyezett. Rendelkezett töltőkapuval és természetesen hüvely kivető ejektor rúddal is. A cső tetején az alábbi felirat volt olvasható: „E Remington & Sons, Ilion, New York , United States”.  A cég a revolvert 1875 és 1889 között gyártotta és mintegy 25.000db. készült belőle. A revolvert előszeretettel használták az amerikai-mexikói határon, ott ragadt rá az „Outlaw” név is. Pontosságának, megbízhatóságának köszönhetően, népszerű revolvernek számított. Egyes modelleken a sátorvasra helyeztek egy karikát, amellyel a lövész egy zsinórral magához tudta erősíteni a revolvert. Nem véletlen, hogy a Colt Single Action Army és Schofield revolverek után, napjainkban ez a harmadik western kópia, amely légfegyver köntösben mutatkozik be, sokunk nagy örömére.

Vizsgáljuk meg közelebbről

Sok újdonságot szerkezetileg nem rejt a kópia azoknak, akik már találkoztak Umarex, vagy ASG féle légrevolverrel.  A bal oldali markolathéjat lepattintva helyezhető el a 12 grammos CO2 energiaforrásként szolgáló patron. A sátorvasból kiálló hernyócsavarral aktiválható a szokott módon, de itt a meghúzására szolgáló kulcs nem a markolat héjból áll ki, hanem abban, található, a számára kialakított fészekben.

Tehát, azt onnan tudjuk kivenni, ami egy L alakú hat milliméteres imbusz kulcs, ez a megoldás nekem jobban tetszik, mint a kiálló verzió, hiszen így nem kell attól tartani, hogy meghúzáskor eltörik a markolat héj. A revolver természetesen hatlövetű, S.A. működésű, valamint nem utolsó sorban rendelkezik passzív kakasbiztosítással is. Ennek okán hatra is tölthetjük, ellentétben az igazival. Az adapter hüvelyek réz színűre vannak felület kezelve, fenekükben gumigyűrűvel, ahová az acélgolyó illetve diaboló lövedékek helyezhetőek be. A diaboló kivitelű feneke, külön el van látva a lövedék szimbólumával, elkerülve ezzel az összekeverés lehetőségét. A revolver nagyon élethű, kis túlzással teljes mértékig követi nagy elődje minden részletét, persze azért akad néhány bosszantó részlet, ami egyből szembetűnik. Elsőre az, hogy a markolat héjakat nem csavar rögzíti, tehát mint az eredetin a két héjat egy átmenő csavarral rögzítik a sátorvashoz. Itt csak a fehér színben pompázó markolathéjak vannak, semmi csavar, se annak imitációja. Ez megint érdekes, hiszen ez a colktokra jellemző elsősorban, az Umarex mégsem ezt a megoldást választotta légpisztolyain, miért? Talán mert a mintául szolgáló darab pont olyan volt és a tervező nem volt annyira jártás a kérdésben… Ki tudja…

Kivehető a forgódob

Meglehetősen pozitív, hogy a forgódob, ahogy az eredetin, esetünkben is kivehető, a tokon erre szolgáló gomb megnyomásával a tengely kihúzható és a nyitott töltőkapun keresztül az kiemelhető. A forgódob kialakítása érdekes, mély felhasítások vannak a töltény űrökben. A forgódobon körbe egyenletes barázdák láthatóak, még nikkelezve is, ezek a forgácsoló szerszám nyomai, nagyobb előtolás, nagyobb termelékenység, gazdaságosság, az a XXI. század, de csak közelről kivehető és nem igazán zavaró.

Biztosító tolóka

Nem okozott nagy meglepetést, amikor az elsütő billentyű előtt megpillantottam azt a bizonyos biztonsági „csúszkás-tolókás” kapcsolót, ami legalább könnyen jár. Piros pont-tűzkész, kibiztosított állapot, fehér pont-bebiztosított állapot. Bebiztosított állapotban, az elsütő billentyű nem elhúzható, a kakas nem megfeszíthető. Mivel ez egy egyszeres működésű revolver, a kakas bőven elegendő lenne, mint „biztonsági-biztosító” funkciós elem, ámbár ennek a megoldásnak lehet egy kellemetlen oldala is. Ha egy laikus kezébe kerül a revolver és bebiztosított állapotban elkezdi, vagyis elkezdené a kakast megfeszíteni és erőlteti, a szerkezetet még akár sérülhet is, alkatrésztörés is bekövetkezhet. A gyártó valószínűleg ezt megelőzendő döntött a külön biztosító gomb használata mellett.

A revolver anyagai

A markolat héjak műanyagból készültek, szép, impozáns fehér színben, egyfajta elefántcsont stílust utánozva. Érdekesség gyanánt megemlíteném, hogy egy videó megosztón láttam már olyat, pont ezen revolver esetében, hogy a markolat héjakat tűvel megkarcolták, utánozva egy öreg, mondjuk 150 éves markolat repedéseit, majd valami festékkel, páccal bekenve és letörölve azt száradás után valóban olyan hatást keltett, minta másfél évszázados öreg elefántcsont markolat lenne.

A revolver teljesen fém építésű, ám ez a fém, a jól megszokott spiáter, azaz cink-aluminium ötvözet, nevezik még zamaknak is. Ez egy nagyon alacsony szilárdságú ötvözet, kiválóan önthető, ez az oka annak, hogy a legtöbb gáz és légfegyver ilyen anyagból készül, hiszen ezzel a leggazdaságosabb a gyártás. Ha leseik nagyon könnyen eltörhet, illetve a kopási hajlama rendkívül magas. Itt jegyezném meg, a revolver nikkelezett felület kezelést kapott, ami a kopás szempontjából nagyon kedvező, tehát egy kemény bevonattal látták el, ami úgymond megnöveli ezen alkatrészek élettartamát, gondolok itt elsősorban a forgódob fogas koszorújára. De a szerkezet működését szolgáló további alkatrészek, mint a dobléptető, a dobrekesztő, nem kapott ilyen felület kezelést, így azok könnyebben kopnak, igaz ez még a dobtengelyre is, ami szintén nem kapott nikkel bevonatot. Érdekes az ejektor rúd gyönyörűen le van felület kezelve, de annak funkciója az ilyen revolvereknél nem számottevő, hiszen itt maguktól kiesnek a hüvelyek a tárból. Tehát a valóban, mehanikai terhelésnek és kopásnak kitett alkatrészek, a forgódob koszorúját leszámítva nem nikkelezettek, így azok élettartama bizony véges lehet.

A csavarok, valamint rúgók acélból készültek, természetesen az előbbiek csillagfejűek (philips), ennek oka, talán apró mivoltuk, hogy összeszerelés, vagy esetleg egy garanciális javítás során többször szét – és összeszerelhető legyen, amit egy normál kialakítású egyhornyú csavarfej nem biztos, hogy hosszú távon bír.

Feliratok

A revolver feliratokkal bizony jól el van látva, baloldalon az 1875-ös modellt oly jellemző háromszög alakú lemezen, a Remington, a tokon a forgódob alatt a kaliber jelzés, 177 cal (4,5 mm) BB kicsit hátrébb pedig az 1875-ös évszám olvasható. A jobb oldal kissé gazdagabb, jól teleírták, elsősorban a biztonságra utaló felhívások olvashatóak, illetve itt található a revolver számjelzése is. A felíratok a jól megszokott fehér színben, lézer gravírozással készültek, valahogy a nikkelezett felületen annyira nem zavaróak.

Az irányzékra nem lehet panaszunk

Egy sportlövő, ha kezébe venné és célra emelné a revolvert, biztosan megjegyezné: hát a célkép bizony eléggé puritán. Igaz, de autentikusan követi elődjét és az izgalmas plinker lövészethez szerintem kiváló. Természetesen acélgolyóval és diaboló lövedékekkel is kipróbáltam 10 méteren mit is tud a kópia.

A végeredménnyel elégedett voltam. Acélgolyós lövészet esetén egy hatos sorozatból, a legjobb négy lövés 30 milliméter belüli körön ért célt, ami igazán jónak mondható, míg diaboló esetében ugyanezen felállással 20–22 milliméter az eredmény, ami egyenesen kiváló, persze a másik két eltévedt lövedék valószínűleg nem a revolver, hanem a kezem hibája volt. A revolver betétcsöve huzagolatlan, ez a valódi cső, csak jó pár milliméterrel a csőtorkolat alatt kezdődik, hiszen a gyártó huzagolási imitációval látta el azt, mintha egy valódi, éles, .45 – ös revolverrel lenne dolgunk.

Acélgolyó, vagy diaboló?

Tehát a kópiához kétszer hat darab hüvely adapter jár, megkülönböztetve melyikbe milyen muníció dukál. Én személy szerint az acélgolyót kedvelem jobban, gyorsabban újratölthető a revolver, akár a nyitott töltőkapun keresztül is, úgy hogy bent vannak a forgódobban az adapterek, persze igaz ez a szoknyásra is, de azért ott mégis lassabb a folyamat. Az utóbbi esetében, ügyelni kell arra, hogy helyes pozícióba tegyük bele a gumi gyűrűbe, a BB estében ilyen nincs, azt mindegy, hogy hogyan fogjuk meg és toljuk a „csappantyú” fészekbe. A revolver lőtávolsága is meglepő volt, még érdemi találatokat tudtam ejteni 40 méteres távolságból is egy 300 milliméter átmérőjű fémcélon, azaz egy régi serpenyőn. Még inkább meglepett, hogy már tizenhetedik alkalommal töltöm újra a tárat és még lő a revolver, tehát egy széndioxid patronnal 102 darab gömblövedéket lőttem ki, anélkül, hogy patront cseréltem volna. Igaz, rettentően nagy hőség volt.

Ez nem játék!

Néhány gondolatban elengedhetetlennek tartom, hogy elmondjam, nem szabad alábecsülni az ilyen és ehhez hasonló légpisztolyokat. Bár csak maximálisan 3, esetleg 4 joule energiával bírnak, mégis, szerencsétlen esetben, bizony könnyen megtörténhet a baj, egy önfeledt szórákozásnak indult délutáni kikapcsolódás során. Mind az acélgolyó, mind a szoknyás lövedék csúnyán vissza tud pattanni és vissza is pattan, a védőszemüveg minden esetben kötelező, továbbá a lövészet helyszínét is úgy kell megválasztani, hogy az a biztonsági szabályoknak tökéletesen eleget tegyen. Tudjuk, mi van a cél mögött, a közelben se legyen senki és semmi, ha egy gellert kapott golyó vaktában elindul a maga útján!

– Senkó Sándor – 

The post Crosman Remington 1875 légpisztoly appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

Annyi bizonyos, akkor ott a hajón, a fadarabot farigcsáló, fiatal fiú, olyan páratlan eszköz prototípusát készítette el, amelyre túlzás nélkül mondhatjuk, hogy megváltoztatta a történelmet. Persze, rengeteg Istennek nem tetsző dolgot hajtottak vele végre, hiszen az amerikai polgárháború, amelyet a kontinens legnagyobb fegyveres konfliktusaként tartanak számon, rengeteg áldozatot szedett, amelyből Colt revolverei is kivették a részüket és utána is sok becstelen tett írható a rovásukra, de mi nem ezt látjuk bennük. A történelmet és azok fegyvereit tisztelő és szerető ember máshonnan, más szemszögből közelíti meg a témakört. Egy olyan világba csöppenhetünk bele – XIX. század Észak-Amerikája – amelynek romantikája magával ragadja az ember képzeletét, a végtelen préri, a magányos, oldalán a hatlövetűvel lovagoló cowboy, indiánok, bölények és még sorolhatnám a végtelenségig ezen elemeket, amelynek erősségét csak fokozzák az időszakot feldolgozó színvonalas regények és filmek végtelen számai.

Ezt a romantikát csak még jobban tetézi, hogy manapság, megvásárolhatjuk ezen revolverek replikáit, a szerelt lőszeresek kivételével engedély nélkül, és általuk még jobban felidézhetjük eme legendás kor szellemét, persze itt csak a kellemes dolgokra gondolok. Hiszen a valóság, akkor és ott nem hiszem, hogy túl sok romantikát hordozott volna, banditák, indiánok, a természet erői, háborúk és korrupt spekulánsok a szegény boldogulni akaró hétköznapi ember életét olyan keménnyé tehették, amelyet még csak elképzelni sem tudunk. Tehát szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a mai világunkban, ezen fegyverek nem a boldogulás, az önvédelem eszközeiként jelennek meg, hanem a szabadidőnk eltöltését szolgáló, kellemes kikapcsolódást biztosító hobbi kellékeikként. Tehát mit is akarok mondani a kicsit hosszadalmasra sikerült bevezetőmmel? Ha valakinek van egy pisztolya, miért vesz meg még egyet, ami csaknem azonos a meglévővel? Nem másért, mint a Colt féle revolverek okozta ellenállhatatlan vonzerő által generált függőség enyhítésért, azt hiszem.

Csendes Békéltetők

Korábban, már megismerkedhettünk az Umarex által prezentált Colt SAA légpisztoly replikájával, amely meglehetősen jól követi legendás elődjének megjelenését, egy szó, mint száz napjaink talán legautentikusabb és leginkább használható Peacemaker kópiáját képviseli a légfegyverek palettáján. Az energiaforrása 12 grammos CO2 patron, amely a levehető markolatpanel alatt kapott helyet, lövedéke a 4,5 mm BB acélgolyó és természetesen hatlövetű.

Nagy örömömre már elérhető a huzagolt csővel rendelkező, „szoknyás” diaboló lövedékkel üzemelő darab is. Küllemét és belső szerkezetét tekintve – a huzagolt csövet leszámítva – mindenben megegyezik a korábbi darabbal, kapható antikolt, kékített és nikkel felületkezeléssel ellátott köntösben is. Mivel a BB acélgolyós revolveremmel, már több száz lövést leadtam, így bátran állíthatom, hogy elég strapabíró kezes jószággal ajándékozott meg a gyártó, így a huzagolt kivitel már nemcsak a megbízható szerkezet garanciáját adja, hanem a pontos lövések leadásának reményével is kecsegtet. Ennek tudatában felbátorodva szántam rá magam az új darab megvásárlására.

Az új darab

Nagy izgalom közepette óvatosan bontottam ki a papírdobozt, vettem elő a fényes nikkel felületű, fehér markolat héjakkal ellátott gyönyörű, .45-ös hatlövetű kópiát. Szemet gyönyörködtető pisztolyról van szó, elmondhatom, még talán maga George S. Patton tábornok is szívesen elfogadta volna, annak ellenére, hogy ez a .45-ös csak egy légpisztoly. Küllemét tekintve semmi különbség nincs a BB golyós kivitelhez képest, egyetlen dolgot kivéve, mégpedig a jobb oldalon feltüntetett kaliber jelzés, ahol a cal. 4,5 mm (.177) felirat olvasható, a szoknyás diaboló lövedék szimbólumával tarkítva.

Elsősorban azért esett a választásom a nikkel felületkezelésű darabra, mert itt annyira nem feltűnő a fehér lézer gravírozott felíratok nem túl autentikus látványa. Azok a fehér markolathéjak pedig igazán elegáns külsőt kölcsönöznek neki, sem elefántcsont, sem pedig gyöngyház, csak műanyag, de mégis a korabeli módos cowboy, vagy kártyások hangulatát idézi, akik nem fukarkodtak pár dollárral többet költeni egy csinosabb fogantyús hatlövetűre.

Pontosság

A revolver pontosságára nagyon kíváncsi voltam, így első kézhezvétel után a 10 méteres céllövészetet próbáltam ki. Mivel nem igazán mondhatóm magam túl jó lövésznek, jó néhány patront kiürítettem és lőlapot kilyuggattam, hogy megfelelő értékelés születhessen. 10 méteren a legjobb eredmények igazán meglepőek és kitűnőek voltak. Egy 200 Ft-os érmével a 6 lövés által ütött lyuk közül 5 szépen lefedhető, tehát olyan 28 mm átmérőn belül vannak. De valahogy jómagam unalmasnak találom a csak lőlapra történő lövöldözést, így hát inkább az otthoni western shooting hangulatát idéző plinker lövészetet részesítem előnyben és gyakorlom szívesen, ha időm engedi.

Átütő képesség

Manapság a videó megosztó portálokon számtalan kisfilm próbálja bemutatni, ezen és az ehhez hasonló pisztolyok kilőtt lövedékeinek sebességét, energiáját. Megvannak erre a speciális mérőműszerek, amik pontos értékeket adnak, különböző mértékegységekben kifejezve, de én egy kicsit másképp próbáltam megvizsgálni a kérdést. Vettem egy jó vaskos telefonkönyvet és mind a BB, mind pedig az új revolverrel, maximális patronnyomás mellett leadtam 6-6 lövést 1 m távolságból. A két revolver átütő képessége szinte azonos, még a 235. oldalon is átszakadt lapokat lehetett felfedezni. A lövedékek persze eddig azért nem jutottak el, azok a 95-105. oldalak környékén álltak meg a könyven. Azért ez nem semmi, annak ellenére, hogy maximum 3 J energia produkálására képes a használati utasításban rögzítettek szerint.

Western Shooting a kertben

A pisztoly pillanatok alatt üzembe helyezhető, a bal oldali markolat panel alatt aktiváljuk a 12 grammos CO2 patront, én mindig külön imbusz kulcsot használok, nem minta a markolat héjból kiálló darab nem bírná azt, de valahogy féltem annyira, hogy inkább kímélem.

A lőszer imitációk, amelyek szintén nikkel felület kezelésűek, azok fenekébe helyezhetőek bele szépen, a 4,5 mm szoknyás kialakítású lövedékek. Talán itt van az egyetlen felróható hátránya a BB golyós kivitelűhöz képest, mégpedig a töltés gyorsasága. Azaz nem kell minden egyes töltés esetében kivenni az adapter hüvelyeket, hanem bent a dobban, a nyitott töltőkapun keresztül is bele helyezhetőek. A BB golyós kivitelűnél ez a folyamat sokkal gyorsabb, hiszen teljesen mindegy az, hogy éppen hogyan fogjuk meg újainkkal az acél golyókat, de a szoknyás lövedékek esetében azt csak egyfajtaképpen lehet beletölteni, ott már oda kell figyelni, hogy hogyan vesszük ki azokat a dobozból és töltjük be, de persze ez sem túl veszélyes, hiszen gyakorlás teszi a mestert. Dobozokra, különböző célokra 5-10 méterről kiváló időtöltés egy kis lövöldözés, erről igazán többet nem is lehet írni, érezni kell a hangulatot, amelyet a kis filmemben próbáltam megidézni.

Konklúzió

Ez a pisztoly tekinthető a legendás .45 Peacemaker legjobb, legautentikusabb légpisztoly kópiájának manapság. Persze lehetne néhány hiányosságát említeni, mint a kakas nyugalmi helyzetben való elállását a toktól, de ennek is megvan a maga szerepe, miszerint, ha a gáznyomást alacsonynak érezzük, az elsütő billentyű elhúzásával, a kakas toknak nyomásával elengedhető a maradék gáz, tehát kényelmesen cserélhetünk patront, ami a legtöbb légpisztolyra nem jellemző. Vagy a lézergravírozott feliratok is elhagyhatóak lennének, de a tanúsítás éve, illetve a 7,5 J alatti besorolás jelzése szintén nem elhagyható, hiszen a törvényi előírásoknak meg kell felelni. Vagy a sátorvas előtti biztosító tolóka, ami talán felesleges, pláne azért, aki nem ismeri, és bebiztosított helyzetben van, erőlteti a kakast, pedig az meg sem mozdul. Nem utolsó sorban a teljesítménye is lehetne nagyobb, hiszen olyan 2-2,5 J energia leadására képes maximális patron nyomás mellett. De mindent összevetve, olyan 15-20 évvel ezelőtt gondoltuk volna, hogy egy ilyen remek pisztollyal lövöldözhetünk? Nem hiszem, örvendetes, hogy manapság ilyenekre szert tehetünk, méghozzá engedély nélkül.

Aztán épphogy az ember megveszi az aktuális slágernek hitt darabot, a gyártó megint előáll újabb variásokkal, fokozva az amúgy is erős varázslat által keltett nyughatatlan vágyakozást. A legendás .45-ös legújabb modelljei, a kurta csövű, első irányzék nélküli, valami cső kompenzátor imitációval ellátott, sima csövű darab, vagy a már huzagolt csővel bíró, lovassági, „cavalry” modell. Az előbbi ihletét, valószínűleg a Feláldozhatóak című film adta, ami azért megint nem igazán autentikus. Én nem szeretem, ha a régmúlt idők fegyvereit, modernkori tulajdonságokkal tarkítják, de ha valaki igen, ez nekik született.

Titkon remélem, hogy a gyártó a jövőben más ikonikus darabok kópiáit is megalkotja majd, mint az 1851 Navy, 1860 Army, vagy aminek a legjobban örülnék még, ha Remington féle New Model Army is a palettára kerülne, az autentikusság jegyében, ne adj Isten fa markolatokkal és acél mechanikával…

Itt találják a fegyverről készült videót!

– Senkó Sándor –

The post Umarex Colt SA Army „Diabolo” avagy Western Shooting légpisztoly módra appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.