1. § A lofegyverekrol és loszerekrol szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:

„(2) Törvény eltéro rendelkezésének hiányában e törvény
a) hatálya nem terjed ki

aa) a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
ab) a Magyarország területén állomásozó fegyveres szervek,
ac) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
ad) a rendvédelmi szervek, valamint
ae) a fegyveres biztonsági orség

által jogszeruen birtokolt lofegyverekre, loszerekre és egyéb fegyverekre, valamint ezeknek a felsorolt szervek által történo megszerzésére és az általuk üzemeltetett loterekre,

b) rendelkezései nem alkalmazandók a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások

nyújtásának engedélyezésérol szóló törvényben haditechnikai termékként meghatározott eszközök tekintetében a hadiipari tevékenység végzéséhez szükséges engedély alapján végzett tevékenységek hatósági engedélyezésére.”

2. § (1) Az Ftv. 2. § 4. pontja helyébe a következo rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)

„4. elöltölto fegyver: az olyan egylövetu- vagy ismétlofegyver, amelynél a loport és a lövedéket kizárólag a csotorkolat irányából lehet a csobe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszeruen fekete loporral vagy gyárilag a fekete lopor kiváltására készült loporral és hozzávaló csappantyúval muködtetheto;”

(2) Az Ftv. 2. § 12. pontja helyébe a következo rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)

„12. hosszú lofegyver: a rövid lofegyvernek nem minosülo lofegyver;”

(3) Az Ftv. 2. § 18–19. pontja helyébe a következo rendelkezések lépnek:

„18. lofegyver-kereskedo: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkezo gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lofegyver-, lofegyverdarab- vagy loszergyártás, kereskedelem, közvetíto kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;

19. forgalmazás: lofegyver, loszer, illetve egyéb fegyver tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetíto kereskedelmi tevékenységet is;”

(4) Az Ftv. 2. § 29. pontja helyébe a következo rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)

„29. tuzfegyver: olyan, a Mellékletben meghatározott „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó – vagy ilyenné átalakított – eszköz, amelybol gyúlékony hajtóanyag segítségével szilárd anyagú lövedék loheto ki, kivéve, ha

a) a jogszabályban meghatározott módon hatástalanították,
b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történo halászatra, illetve ipari vagy muszaki célokra tervezték, feltéve, hogy rendeltetésszeruen csak e célokra használható, vagy
c) a jogszabály rendelkezése alapján muzeális fegyvernek minosül;”

(5) Az Ftv. 2. § 34–35. pontja helyébe a következo rendelkezés lép, egyidejuleg a § a következo 36–47. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)

„34. riasztótöltény: az a lövedékkel nem rendelkezo, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövokészülékek, valamint ezek loszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abban meghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények körében nevesíti;

35. színházi fegyver: kifejezetten vaktöltény muködtetésére készült, lofegyverbol kialakított fegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható loszer befogadására nem alkalmas, illetve a csoben elhelyezett szukítések megakadályozzák urméretes lövedékek kilövését, továbbá az a lövedék kilövésére alkalmatlan gáz- és riasztófegyver, amelyet színházi fegyverként kívánnak használni;

36. átadás: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszköz a tartására jogosult felügyelete alól kikerül;

37. átengedés: amikor a tartásra jogosító hatósági engedélyben megjelölt eszközt a tartására jogosult felügyelete alatt használják vagy birtokolják;

38. fegyver: a lofegyver, a gáz- és riasztófegyver, a légfegyver, a festéklövo fegyver, a muzeális fegyver, valamint a színházi fegyver;

39. festéklövedék: a festéklövo fegyverekhez használatos, becsapódáskor felrepedo burokban folyékony festékanyagot tartalmazó, 5 grammot nem meghaladó tömegu, 12 mm-nél nagyobb átméroju lövedék;

40. fegyverviselés: fegyvernek a természetes személy testén, illetve a testén lévo ruházatán rejtett vagy nyílt módon történo elhelyezése;

41. lofegyver behozatala, kivitele, átszállítása: a lofegyver átvitele Magyarország államhatárán;

42. lofegyver jellege: sörétes lofegyver (huzagolatlan hosszú), golyós lofegyver (huzagolt hosszú), maroklofegyver (rövid), 7,5 joule vagy annál kisebb csotorkolati energiájú flóbert fegyver és 7,5 joule csotorkolati energia feletti teljesítményu légfegyver;

43. lofegyvertartási cél: az önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat;

44. házilagos loszerszerelés és -újratöltés: loszer saját felhasználás céljára történo házilagos gyártása (loszerelemekbol és egyéb alkatrészekbol történo összeszerelése), amelyre a loszergyártástól eltéro szabályok vonatkoznak;

45. sportlofegyver: az országos sportági szakszövetség versenyszabályzatában meghatározott, sportlövészeti célrahasználható lofegyver;

46. vadászlofegyver: a vad védelmérol, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lofegyver;

47. vaktöltény: az a lövedékkel nem rendelkezo, hang-, fény- és füsthatás kiváltására szolgáló töltény, amelynek kaliberjelét a fegyverek, lövokészülékek, valamint ezek loszereinek vizsgálatáról szóló miniszteri rendelet, illetve az abbanmeghatározott szabvány a riasztópisztoly és a riasztó revolvertöltények vagy az ipari lövokészülékek hüvelytöltényei körében nem nevesíti.”

3. § (1) Az Ftv. 3. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:
(A rendorség által kiadott engedély szükséges:)

„b) a festéklövo fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a loszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához;
c) az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tuzfegyver, a lofegyverdarab, az e törvény alapján lofegyvernek minosülo légfegyver, a színházi fegyver, a loszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történo behozatalához, az ország területérol történo kiviteléhez, az ország területén történo átszállításához;”

(2) Az Ftv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép, egyidejuleg a § a következo (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A lofegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkezo személy vagy szervezet a lofegyverhez használható loszert külön engedély nélkül megszerezheti, illetve tarthatja. Filmgyártási célra tartott lofegyverhez loszer nem szerezheto meg.

(3a) Lofegyver filmgyártási célra történo tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelo szervezet részére engedélyezheto. A filmgyártási célú lofegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.”

(3) Az Ftv. 3. §-a helyébe a következo rendelkezés lép:

„3. § (1) A rendorség által kiadott engedély szükséges:

a) a lofegyver, a lofegyverdarab (a továbbiakban együtt: lofegyver), a muzeális loszer kivételével a loszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lofegyver hatástalanításához, a lofegyver kiállításához és a házilagos loszerszereléshez és -újratöltéshez,
b) a festéklövo fegyver, a gáz- és riasztófegyver, a gáztöltény, a riasztótöltény, a vaktöltény, a légfegyver, a loszerelem, a színházi fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához,
c) a tuzfegyver, a lofegyverdarab, az e törvény alapján lofegyvernek minosülo légfegyver, a színházi fegyver, a loszer, a loszerelem és a hangtompító
ca) tartásához, továbbá
cb) az ország területére történo behozatalához, az ország területérol történo kiviteléhez, az ország területén történo átszállításához,
d) a gáz- és riasztófegyver viseléséhez,
e) a muzeális fegyver gyártásához, javításához, forgalmazásához, valamint sportlövészeti célú használatához, valamint
f) a polgári rendeltetésu lotér, a lofegyver- és loszertárolóhely üzemeltetéséhez, valamint lövészetvezetoi tevékenység végzéséhez.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eszköz a tartására jogosító engedély birtokában szerezheto meg.

A rendorség az engedélyt visszavonja, ha a jogosult az abban meghatározott eszközt az engedély kiállításától számított 90 napon belül nem szerzi meg.

(3) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedéllyel rendelkezo személy vagy szervezet az engedélyben nem szereplo – az engedélyben meghatározott célra rendelt és az adott célra jogszeruen tartható – tuzfegyvert, lofegyverdarabot, az e törvény alapján lofegyvernek minosülo légfegyvert, színházi fegyvert, loszerelemet és hangtompítót, valamint a jogszeruen tartott lofegyverhez használható loszert az engedély birtokában szerezheti meg. A jogszeruen tartott lofegyverhez használható loszer megszerzéséhez a lofegyvernek a tartására jogosító engedély meglétét igazoló hatósági igazolványba történo bejegyzése szükséges. Filmgyártási célra tartott lofegyverhez loszer nem szerezheto meg.

(3a) Lofegyver filmgyártási célra történo tartása kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelo szervezet részére engedélyezheto. A filmgyártási célú lofegyver tartására jogosult szervezet vaktöltény gyártására jogosult tagja az engedélyezett fegyverhez tartozó vaktöltényt külön engedély nélkül készíthet.

(4) A lofegyver vagy loszer kereskedelmi célú behozatalának, kivitelének, illetve átszállításának engedélyezése iránti kérelem elbírálása során a szakhatósági közremuködés rendjét kormányrendelet határozza meg.

(5) Lofegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történo – nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú – kiviteléhez a rendorség által kiadott európai lofegyvertartási engedély szükséges. Európai lofegyvertartási engedély a lofegyver tartására jogosult természetes személynek adható.

(6) Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkezo személy a megkereso tagállamban „B” kategóriába tartozó tuzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendorség jár el.

(7) Az (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt – valamint az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt – a kérelmezo természetes személy személyesen, a kérelmezo jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezet a kereskedelmi meghatalmazottja útján veheti át.”

4. § (1) Az Ftv. 3/A. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:

[A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy]

„b) büntetlen eloéletu, de büntetojogi felelosségét a bíróság jogerosen megállapította a Bünteto Törvénykönyvrol szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni buncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni buncselekmény, emberölés, eros felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közremuködés,

170. § (2)–(4) és (6) bekezdése szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, emberkereskedelem, 174/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti közösség tagja elleni eroszak, 175. § (3) bekezdés g) pontja szerinti személyi szabadságmegsértése, 175/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti emberrablás, illetve 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése szerinti magánlaksértés, 176/A. § (2) bekezdése szerinti zaklatás, eroszakos közösülés, szemérem elleni eroszak, 207. § (3) bekezdés b) pontja szerinti kerítés, 218. § (3) bekezdés b) pontja szerinti embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni buncselekmény, 242/B. §

(3) bekezdése szerinti hatóság eljárásának megzavarása, 259. § (1)–(3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, 260. §

(2) bekezdése szerinti közérdeku üzem muködésének megzavarása, terrorcselekmény, 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi gazdasági tilalommegszegése, légijármu, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármu hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel, visszaélés lofegyverrel vagy loszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetoleg kettos felhasználású termékkel, bunszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal, visszaélés nemzetközi szerzodés által tiltott fegyverrel, 266/B. § (2) bekezdés elso fordulata szerinti állatkínzás, 271. § (3) bekezdése szerinti garázdaság, 273. § (2) bekezdése szerinti önbíráskodás, visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, rablás, 322. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kifosztás, zsarolás,

324. § (4) bekezdés c) pontja szerinti rongálás, 327. § (2) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti jármu önkényes elvétele, 343. § (2) bekezdés a) pontja, (4) és (5) bekezdése szerinti szökés, 355. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elöljáró vagy szolgálati közeg elleni eroszak, 363. § (1) bekezdés b) pontja szerinti harckészültség veszélyeztetése elkövetése vagy olyan buntett miatt, amelyet bunszervezet keretében követett el, ba) szándékos buncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, bb) szándékos buncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem éro végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, bc) szándékos buncselekmény miatt kiszabott közérdeku munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltáig, bd) szándékos buncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított négy évig.”

(2) Az Ftv. 3/A. § (2) bekezdés d)–e) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:

[A 3. §-ban meghatározott engedély nem adható meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy]

„d) szabálysértési felelosségét polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértés, lofegyverrel kapcsolatos szabálysértés, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés, a szabálysértésekrol, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrol szóló

2012. évi II. törvény 169. § (2) bekezdés a) pontja szerinti rendzavarás, közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése, számszeríj, szigonypuska jogellenes használata, veszélyes fenyegetés vagy jogosulatlan vadászat elkövetése miatt a szabálysértési hatóság jogerosen megállapította, a határozat jogerore emelkedését követo hat hónapig,

e) az engedély kiadására vonatkozó kérelmében valótlan adatot közöl, a kérelemmel összefüggo valós adatot elhallgat vagy a fegyverre, loszerre (töltényre) loszerelemre, lotérre vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségét súlyosan megszegi, a kérelem benyújtását vagy – ha ezen ok miatt az engedély visszavonása iránt eljárás indul – az engedélyt visszavonó határozat jogerore emelkedését követo hat hónapig.”

(3) Az Ftv. 3/A. § (3) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:

„(3) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott engedély iránti kérelem elbírására irányuló eljárásban a kérelmezo hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele szemben a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bunügyi nyilvántartó szerv a rendorség részére – annak az engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”

5. § Az Ftv. 3/B. § (2) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély az alábbi szervezeteknek adható meg:

a) sportlövészet folytatása céljából nyilvántartásba vett sportegyesület, ha az országos sportági szakszövetség a szövetségi tagságot igazolja,
b) olyan szervezet, amely sportcélra, oktatásra vagy az adott típusú és kaliberjelu lofegyverre kiadott lotér-üzemeltetési engedéllyel, valamint lotérszabályzattal, vagy ilyen lotér bérleti szerzodésével rendelkezik,
c) a polgári célra felhasználható lofegyverek, loszerek és hatástalanított lofegyverek vizsgálatára, valamint lofegyverek és loszerek hatástalanítására jogosult szervezet,
d) olyan szervezet, amely loszer gyártására jogosító engedéllyel rendelkezik,
e) olyan szervezet, amely a saját vagy mások vagyonát hivatásszeruen orzi, mások életét, testi épségét hivatásszeruen védi, valamint
f) olyan szervezet, amelynek tevékenységei között a looktatás szerepel.”

6. § Az Ftv. 3/C. § (4) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentéssel egyidejuleg a színházi fegyverek kezeléséért és tárolásáért felelosnek jelölt – az (1) bekezdésben meghatározott engedéllyel nem rendelkezo – személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen eloéletu, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bunügyi nyilvántartó szerv a rendorség részére – annak az engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”

7. § Az Ftv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:

„(2) Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendorségi szerv központi nyilvántartást vezet

a) a rendorség által kiadott engedélyekrol és az engedéllyel rendelkezokrol – az engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – a következo adattartalommal:
aa) az engedély érvényességi ideje és száma,
ab) a lofegyver, loszer tulajdonosának, a lofegyver, loszer forgalmazásakor a vevo, az eladó (szállító), illetve a megrendelo, az engedéllyel rendelkezo jogi személy vezeto tisztségviseloi, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelos vezeto és a szervezet lofegyverét, loszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszeru megnevezésben szereplo – annak hiányában az azonosításhoz szükséges – adatok,
ac) az engedéllyel rendelkezo személy egészségügyi alkalmasságának idotartama,
ad) a nyilvántartásba vett lofegyver fajtája (tuzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tuzfegyver esetében kategóriájának betujele és száma (a továbbiakban: a lofegyver azonosító adatai), a lofegyver muszaki érvényességének idotartama,
ae) a tuzfegyver fodarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma,
af) a loszer azonosítását lehetové tevo adatok, valamint

b) a gyártó által gyártott és raktározott lofegyverrol, tuzfegyver fodarabról, loszerrol – a gyártásra jogosító engedély érvényességi idejének lejártától számított húsz évig – az a) pont ad)–af) alpontjában meghatározott adattartalommal, a lofegyver muszaki érvényességének kivételével.”

8. § Az Ftv. 6. § (2) bekezdése a következo második mondattal egészül ki:

„A vadászlofegyver tartására jogosító engedély, valamint az annak alapján kiadott európai lofegyvertartási engedély visszavonásáról a rendorség a vadászati hatóságot tájékoztatja.”

9. § Az Ftv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép, egyidejuleg a § a következo (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A lofegyver-kereskedo a lofegyver és loszer forgalmazásakor köteles

a) a vevo, az eladó (szállító), illetve a megrendelo adatait, a lofegyver, loszer azonosító adatait, továbbá a házilagos loszerszereléshez szükséges loszerelem (csappantyú, lopor) forgalmazott mennyiségét nyilvántartásba venni,
b) a vevo, az eladó (szállító), illetve a megrendelo azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni,
c) a vevo lofegyver tartására jogosító engedélyének érvényességérol, valamint arról meggyozodni, hogy jogosult a forgalmazott lofegyver, loszer megszerzésére, továbbá
d) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a lofegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

(1a) Kormányrendelet az elektronikus úton történo adattovábbítást kötelezové teheti, illetve eloírhatja, hogy lofegyver-kereskedoi tevékenységet kizárólag az elektronikus úton történo adattovábbításhoz meghatározott technikai feltételekkel rendelkezok folytathatnak.”

10. § Az Ftv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következo rendelkezés lép:

„(3) A 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban a kérelmezo hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele és az általa foglalkoztatott pirotechnikussal, valamint az általa foglalkoztatott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységet irányító személlyel szemben az (1) bekezdés a) és c), valamint a (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bunügyi nyilvántartó szerv a rendorség részére – annak az engedély iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.”

11. § Az Ftv. a következo 21. §-sal egészül ki:

„21. § (1) E törvénynek a lofegyverekrol és loszerekrol szóló 2004. évi XXIV. törvény módosításáról szóló 2012. évi

XIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezései – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem érintik a Módtv. hatálybalépését megelozoen kiadott engedélyek érvényességét.

(2) Az e törvénynek a Módtv. hatálybalépését megelozoen hatályban volt 3. § (1) bekezdés c)–d) pontja alapján kiadott megszerzési engedélyt a rendorség visszavonja, és – amennyiben a visszavont engedély jogosultja ilyennel nem rendelkezik, kérelmére – kiállítja a 3. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában meghatározott engedélyt.

(3) A (2) bekezdés alapján visszavont engedély adatai a lofegyverek központi nyilvántartásából a visszavonástól számított húsz évig nem törölhetok.”

12. § (1) Az Ftv. 22. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„a) a lofegyverek – ideértve a filmgyártási célú lofegyvereket is – és más fegyverek, a loszerek, valamint a gáz-, a riasztó és a vaktöltények gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lofegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit, valamint az ezekkel összefüggo nyilvántartás és az e nyilvántartásba, illetoleg az abból történo adatszolgáltatás eljárási szabályait,”

(2) Az Ftv. 22. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következo rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelos miniszter, hogy rendeletben meghatározza:)

„b) a fegyvertartáshoz, valamint a házilagos loszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelményeket és számonkérésük rendjét, továbbá a loterek muködtetésére és a lövészetvezetoi vizsgára vonatkozó szabályokat.”

13. § (1) Az Ftv.

a) 2. §-ának nyitó szövegrészében a „törvény alkalmazásában” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában”,
b) 2. § 30. pontjában a „zár, forgódob” szövegrész helyébe a „zár vagy zárszerkezet, forgódob”,
c) 3/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében a „fegyvertartáshoz szükséges” szövegrész helyébe a „fegyvertartáshoz – és a házilagos loszerszerelés és -újratöltés esetén az e tevékenységhez – szükséges”,
d) 3/A. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az „adható meg” szövegrész helyébe az „adható, illetve hosszabbítható meg”,
e) 3/B. § (3) bekezdésében a „riasztófegyver önvédelmi célú viselése annak a természetes személynek engedélyezheto, aki” szövegrész helyébe a „riasztófegyver viselése kizárólag önvédelmi célra engedélyezheto, annak a természetes személynek, aki”,
f) 18/B. § (4) bekezdésében a „szervek, továbbá” szövegrész helyébe a „szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá”,
g) 18/D. § (2) bekezdés b) pontjában az „embercsempészés, V.” szövegrész helyébe az „embercsempészés, XV. fejezet V.”, valamint
h) 22. § (5) bekezdésében az „a kereskedelmért felelos” szövegrész helyébe az „a kereskedelemért felelos” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az Ftv.

a) 2. § 26. pontja,
b) 3/A. § (6) bekezdésében a „megszerzését és” szövegrész,
c) 3/B. § (1) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésének záró szövegrészében és 4. § (2) bekezdésében a „megszerzése és”, valamint
d) 3/B. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében az „és meghosszabbítására” szövegrész.

14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követo napon lép hatályba, és 2012. május 2-án hatályát veszti.

(2) 2012. május 1-jén lép hatályba

a) az 1. §,
b) a 2. § (1)–(4) bekezdése,
c) a 3. § (3) bekezdése,
d) a 4–11. §,
e) a 12. § (2) bekezdése, valamint
f) a 13. § (1) bekezdés b)–h) pontja és (2) bekezdése.

Dr. Schmitt Pál s. k.,                                  Kövér László s. k.,

köztársasági elnök                                az Országgyulés elnöke

The post 2012 évi XIII. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

A lőfegyverekről és lőszerekről  szóló 2004. évi XXIV. törvény 22.  § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről  szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.  § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről  szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.  § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1.  § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről  szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1.  § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1.  §

A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról  szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet (a továbbiak ban: R.) 1.  § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A lőfegyver, lőszer (a továbbiakban együtt: lőfegyver) megszerzéséhez és tartásához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.

(2) A lőfegyvert tartani szándékozó személy – a lőfegyvertartási engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt – elő ze tes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkező személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására jogosult egészségügyi szervnél (a továb biak ban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv), és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.”

2.  §

Az R. 2.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.  § (1) A lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az elő ze tes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni:

• a) az I. alkalmassági csoportba kell sorolni a fegyverekről és lőszerekről  szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továb biak ban: KR1.) 22.  §-ában és 29.  §-ában meghatározott személyeket;
• b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 23.  § (1) bekezdésében, 24.  §-ában és 25.  § (1) bekezdésében
• meghatározott személyeket.

(2) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyikre azt az orvosi
vizsgálaton megjelent személy kérte.”

3.  §

Az R. 4.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.  § (1) Az I. alkalmassági csoportban az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

(2) A KR1. 23.  § (1) bekezdésében, 24.  §-ában és 25.  § (1) bekezdésében meghatározott személy esetén az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat – figyelemmel a (3)–(5) bekezdésben foglaltakra – orvosi alkalmassági vizsgálatból, az elő ze tes vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.

(3) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalható be az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat keretében az a KR1. 23.  § (1) bekezdésében, 24.  §-ában és 25.  § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinél ilyen vizsgálat elvégzésének szükségessége orvosszakmailag  valószínûsíthető.

M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y  • 2010. évi 39. szám 11631(4) A KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személynek a saját tulajdonú lőfegyver tartásához szükséges lőfegyvertartási engedély megadásához két, egymást követő elő ze tes pszichológiai vizsgálat során megállapított, alkalmas minősítéssel kell rendelkeznie, amely két vizsgálat időpontja között legalább fél évnek kell eltelnie, és a két vizsgálat időpontja között legfeljebb 2 év telhet el. Amennyiben bármelyik vizsgálati eredmény felülvéleményezésére kerül sor, a felülvéleményezési kérelem benyújtása és az annak alapján elvégzett vizsgálat között eltelt idő a 2 éves időtartamba nem számít bele.

(5) A KR1. 23.  § (1) bekezdésében, 24.  §-ában és 25.  § (1) bekezdésében meghatározott személyt az időszakos és a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell beutalni, amennyiben a vizsgált személy

• a) pszichiátriai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll,
• b) neurológiai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, vagy
• c) központi idegrendszere sérült.”

4.  §

Az R. a következő 4/A.  §-sal egészül ki:

„4/A.  § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a pszichológiai alkalmassági vizsgálat előtt kell elvégezni.

(2) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezőt az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. A 4.  § (3) és (5) bekezdése szerinti esetben a beutalón fel kell tüntetni a beutalás okát. A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményéről a beutaló szervet írásban értesíti.

(3) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv dokumentálja az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményét a 2. mellékletben foglalt egészségügyi vizsgálati lap kitöltésével.

(4) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgált személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást állít ki.

(5) A KR1. 23.  § (1) bekezdése szerinti személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást nem kell kiállítani, a vizsgált személy részére a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról  szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továb biak ban: KR2.) Melléklete szerint kiállított sportorvosi engedély a lőfegyverek megszerzésére és a tartására irányuló hatósági engedélyezési eljárás során a (4) bekezdésben meghatározott igazolással egyenértékûnek minősül.”

5.  §

Az R. 5.  § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki az 1. számú melléklet I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl alkalmatlannak kell minősíteni a KR1. 23.  § (1) bekezdése szerinti személyt, ha a KR2. szerint az egyes sportágakban a sportegészségügyi ellátás keretében a sportorvos által elvégzett sportorvosi vizsgálat eredményeként a KR2. Mellékletének 2. b) pontja alapján „nem alkalmas”,  illetve „nem versenyezhet”
minősítést kap.

(4) Az 1. számú melléklet II. pontjában felsorolt megbetegedések esetén az orvosi alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani.

(5) Az 1. számú melléklet III. pont

• a) 1–2. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus és fül-orr-gégész szakorvos,
• b) 3–4. és 6. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus szakorvos,
• c) 5. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak kardiológus szakorvos
• véleménye alapján lehet az orvosi alkalmasságot megállapítani.”

6.  §

Az R. 6.  § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lőfegyvertartási engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos,  illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított alkalmas vagy alkalmatlan – továbbá a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személynél versenyezhet vagy nem versenyezhet – minősítés tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a rend őrségnek a lőfegyvertartási engedély kiadására ille té kes szervét haladéktalanul tájékoztatja.”

7.  §

Az R. 7.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7.  § (1) Az az I. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki

• a) 40. életévét még nem töltötte be, 5 évenként orvosi és pszichológiai;
• b) 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai; 11632 M A G Y A R   K Ö Z L Ö N Y  • 2010. évi 39. számc) 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(2) Az a II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy – a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével –, aki

• a) 60. életévet még nem töltötte be, 5 évenként,
• b) 60. életévét betöltötte, évenként

időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a KR1. 24.  §-ában meghatározott azon személy, aki a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét nem töltötte be, 2 évenként köteles időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni.

(4) A KR1. 23.  § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2. szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.

(5) A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az (1)–(4) bekezdésben meghatározott időnél korábban soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1.  § (4) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha

• a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg,
• b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lőfegyvert munkaköréből eredően tartó személy munkáltatója kezdeményezi, vagy
• c) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy edzője (ide értve a szövetségi kapitányt vagy az azzal azonos feladatot ellátó személyt is), a sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vezetője (ide értve a szakosztályvezetőt is), vagy a lőgyakorlat vezetője kezdeményezi.

(6) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál a) olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver biztonságos tartására  való további alkalmasságát kétségessé teszi, vagy
b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség áll fenn.”

8.  §

Az R. 8.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.  § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv:

• a) a II. alkalmassági csoport esetében – a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – a vizsgált
• személy háziorvosa,
• b) az I. alkalmassági csoport esetében az az egészségügyi szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi
• ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról  szóló jogszabály szerint jogosult.

(2) A KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy esetében az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 7.  § (1) és 8.  § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szervek végzik.

(3) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az I. alkalmassági csoport tekintetében első fokon az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továb biak ban: OMFI) gondoskodik.

(4) A II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon klinikai szakpszichológus vagy sport szakpszichológus végezheti.”

9.  §

Az R. 8/A.  § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichológiai alkalmasság előzetes első fokú vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.”

10.  §

(1) Az R. 9.  § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a 2. melléklet szerinti egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.”

(2) Az R. 9.  § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szervnek az 5.  § (4) és (5) bekezdésében foglalt szakorvosi véleményeket nem kell újra beszereznie, amennyiben azok alapján az első fokon eljáró szerv az érintett személyt a szakorvosi véleményekkel érintett megbetegedések tekintetében alkalmasnak minősítette.”

11.  §

Az R. 10.  §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10.  § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon – a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról  szóló jogszabály szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó egészségügyi szerv végzi.

(2) A KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy tekintetében felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 11.  §-ában meghatározott egészségügyi szervek végzik.

(3) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az OMFI gondoskodik.

(4) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatban részt vevő intézmények körét az OMFI a honlapján közzéteszi.”

12.  §

Az R. a következő 13.  §-sal egészül ki:

„13.  § (1) A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról  szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról  szóló 9/2010. (III. 18.) EüM rendelettel (a továb biak ban: Módr.) megállapított,  illetve módosított 1.  § (1), (2) és (4) bekezdését, 2.  §-t, 4.  §-t, 4/A.  §-t, 5.  § (2)–(5) és (7) bekezdését, 6.  § (2) bekezdését, 7.  §-t, 8.  §-t, 8/A.  § (1) bekezdését, 9.  § (3) és (5) bekezdését, 10.  §-t, 1. számú melléklet II. és III. pontját, 2. mellékletet, 3. számú mellékletet és 4. mellékletet, valamint a Módr. 16.  §-át a Módr. hatálybalépését köve tően indult, az egészségi alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében kell alkalmazni.

(2) A Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy tekintetében a Módr.-rel megállapított  7.  § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a Módr. hatályba lépését követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálat során kell először alkalmazni azzal, hogy akinek a Módr. hatálybalépését megelőzően vagy azt köve tően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálatát követő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatának esedékessége nem egyezik meg a lőfegyvertartási engedély soron következő meghosszabbításának esedékességével, az a lőfegyvertartási engedély meghosszabbításával egyidejûleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton vehet részt.

(3) Az a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy, aki a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik és a Módr. hatálybalépésekor nem rendelkezik legalább 3 éves igazolt sportegyesületi tagsággal, az a Módr. hatálybalépését követő első időszakos orvosi alkalmassági vizsgálattal egyidejûleg pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni a 8.  § (4) bekezdésben foglaltaknak meg fele lően.

(4) Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában

• a) a b) pontban meghatározott kivétellel a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy a Módr. hatálybalépésekor hatályos időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak hatályossági idejéig,
• b) a KR1. 23.  § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinek egészségi alkalmasságát a 7.  §-nak a Módr.hatálybalépését megelőzően hatályos (1) bekezdése szerinti egészségi alkalmassági vizsgálat során állapították meg, ennek eredményét egészségi alkalmasságának igazolására a KR2. szerinti időszakos sportorvosi vizsgálat elvégzéséig

használhatja fel.”

13.  §

• (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
• (2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
• (3) Az R. 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
• (4) Az R. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

14.  §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

15.  §

Az R.

• a) 1.  § (4) bekezdésében a „8.  § (1) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „8.  § (1)–(2) bekezdése szerinti”,
• b) 5.  § (7) bekezdésében a „véglegesen alkalmatlanná” szövegrész helyébe az „alkalmatlanná”

szöveg lép.

16.  §

Hatályát veszti az R.

• a) 3.  § (1) bekezdése,
• b) 5.  § (6) bekezdése,
• c) 6.  § (1) bekezdése,
• d) 15.  §-a,
• e) 15/A.  §-a.

Dr. Székely Tamás s. k.,
egészségügyi miniszter 

A teljes kormányrendelet innen letölthető !

The post 9/2010 Kormányrendelet appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

1. §

• E törvény hatálya az abban meghatározott lőfegyverre, lőfegyver fődarabra, lőszerre (töltényre) és azok megszerzésére, tartására, használatára terjed ki.
• E törvény hatálya nem terjed ki a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek, a fegyveres biztonsági őrség lőfegyvereinek és lőszereinek megszerzésére és tartására. 

2. §

E törvény alkalmazásában:

1. automata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőszerkezet egyszeri működtetésével egynél több lövést képes leadni;
2. áthatoló (páncéltörő) lőszer: olyan lőszer, amelynél a lövedéket köpeny burkolja és páncéltörő (áthatoló) kemény maggal rendelkezik, ideértve a nem páncéltörő rendeltetésű acélmagvas lőszereket is;
3. egylövetű lőfegyver: tölténytár nélküli lőfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába, illetve csőtorkolatán keresztül a csövébe minden lövés leadása előtt külön be kell helyezni a lőszert vagy lőszer alkatrészeket;
4. elöltöltő lőfegyver: az olyan egylövetű- vagy ismétlőfegyver, amelynél a lőport és a lövedéket kizárólag a csőtorkolat irányából lehet a csőbe vagy a forgódobba betölteni, rendeltetésszerűen fekete lőporral vagy gyárilag a fekete lőpor kiváltására készült lőporral és hozzávaló csappantyúval működtethető;
5. expanzív (kiterjedő) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke üreges csúcsú vagy lövedéke a köpenytől eltekintve nem egy darabból áll;
6. félautomata lőfegyver: olyan lőfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri működtetésével csak egy lövést képes leadni;
7. flóbert rövid lőfegyver: olyan peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyver, melynek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb, kizárólag flóberttöltény működtetésére alkalmas és az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelve szerint a „B” engedélyköteles kategóriába tartozik;
8. flóberttöltény: olyan egybeszerelt töltény, melyet gyúelegyes töltényhüvelyből és lövedékből szereltek össze, lőport nem tartalmaz és hüvelyhossza nem haladja meg a 10,5 millimétert;
9. gyújtólövedéket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke olyan vegyi anyagot tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban;
10. hangtompító: lőfegyver torkolatdörejének csökkentésére szolgáló, a fegyvercsőre vagy annak torkolatára felszerelhető eszköz;
11. hatástalanított lőfegyver: lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett lőfegyver;
12. hosszú lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve meghaladja a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza meghaladja a 60 cm-t;
13. ismétlő lőfegyver: olyan lőfegyver, amelyet úgy terveztek és alakítottak ki, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra;
14. légfegyver: a 15 joule vagy annál kisebb csőtorkolati energiájú festéklövő fegyver kivételével a sűrített levegővel vagy egyéb sűrített gáz felhasználásával üzemeltetett, szilárd anyagú lövedék kilövésére alkalmas fegyver;
15. leváló köpenyes lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke űrméret alatti, és a fegyvercsőben való megvezetését – esetenként a lőporgázok hajtóerejének átadását is – valamilyen, a lövedékre szerelt alkatrész végzi, amely úgy lett kialakítva, hogy a cső elhagyását követően a lövedékről – annak a célba csapódását megelőzően – leváljon;
16. lőfegyver: a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki;
17. lőfegyverjavítás: a rendeltetésszerű használatnak meg nem felelő lőfegyver fegyverrészének ugyanolyan alkatrészre történő kicserélése, a lőfegyver irányzékán – a rendeltetés szerinti beállítás, illetve a tartozékok rendeltetésszerű, a körülményekhez igazodó cseréje kivételével – végrehajtott módosítás, továbbá a lőfegyver működőképességének helyreállítása;
18. lőfegyver-kereskedő: az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki (amely) kereskedelmi vagy egyéb üzleti tevékenységét teljes egészében vagy részben lőfegyver- vagy lőszergyártás, kereskedelem, közvetítő kereskedelem, csere, bérbeadás, javítás, hatástalanítás vagy átalakítás területén végzi;
19. lőfegyver, lőszer forgalmazása: lőfegyver, lőszer tulajdonjogának átruházása, bérbeadása, ideértve a kereskedelmi és közvetítő kereskedelmi tevékenységet is;
20. lőfegyver- és lőszerkészítés (a továbbiakban: gyártás): lőfegyver, lőszer, lőfegyverdarab, flóberttöltény és lőszeralkatrész elkészítése, az elkészített alkatrészek készre szerelése, valamint a lőfegyver olyan megmunkálása, amely azt az eredetitől eltérő kaliberjelű lőszer használatára teszi alkalmassá;
21. lőfegyvertartás: a birtoklás, a viselés és a tárolás;
22. lőszer: olyan egybeszerelt töltény, amely lövedéket, lőport, továbbá gyúelegyet tartalmaz;
23. lőszeralkatrész (lőszerelem): lőpor, gyúelegyes töltényhüvely (csappantyús töltényhüvely), csappantyú és minden robbanó, gyújtó, fényjelző, páncéltörő és leváló köpenyes lövedék, melyet tűzfegyverből történő kilövésre terveztek;
24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő fegyver, továbbá a korszerű perem vagy központi, illetve elektromos gyújtású lőszer használatára alkalmatlan tűzfegyver, és az ilyen fegyverekhez használható 1945 előtt gyártott lőszer;
25. nyomjelző (fényjelző) lövedékű lőszer: olyan lőszer, melynek lövedéke a röppályát láthatóvá tevő, meggyulladó anyagot is tartalmaz;
26. rendvédelmi szervek: a rendőrség, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám- és Pénzügyőrség és a büntetés-végrehajtás szervei;
27. robbanó lövedékeket tartalmazó lőszer: olyan lőszer, amelynek lövedéke becsapódáskor felrobbanó töltetet tartalmaz;
28. rövid lőfegyver: olyan lőfegyver, amelynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 centimétert;
29. tűzfegyver: olyan, a törvény mellékletének „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriájában meghatározott eszköz, amelyből a kiterjedő forró gáz tolóereje által meghajtott szilárd anyagú lövedék lőhető ki, kivéve, ha

a) külön jogszabályban meghatározottak szerint hatástalanították,

b) riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak az itt megjelölt célokra használják,

c) muzeális fegyvernek tekinthető;

tűzfegyver fődarab (lőfegyverdarab): fegyvercső, váltócső, betétcső, zár, forgódob és az ezeket egybefoglaló tokszerkezet. A tűzfegyver fődarab abba a tűzfegyver kategóriába tartozik, amelyre felszerelték vagy amelyhez gyártották.

A HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

3. §

Hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) szükséges:

a) a lőfegyver, a lőfegyverdarab (a továbbiakban együtt: lőfegyver), a muzeális lőszer kivételével a lőszer, a flóberttöltény gyártásához, javításához, forgalmazásához, a lőfegyver hatástalanításához, a lőfegyver kiállításához;

b) az „A”, „B”, „C” vagy „D” kategóriába tartozó tűzfegyver, a lőfegyverdarab, az e törvény alapján lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer és a hangtompító megszerzéséhez, tartásához, az ország területére történő behozatalához, az ország területéről történő kiviteléhez, az ország területén történő átszállításhoz;

c) a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer-tárolóhely üzemeltetéséhez.

A flóbert lőfegyverek megszerzésére és tartására vonatkozó egyszerűsített hatósági szabályokat e törvény felhatalmazása alapján a Kormány állapítja meg.

 A lőfegyver-megszerzési és -tartási engedéllyel rendelkező személy vagy szervezet a lőfegyverhez használható lőszert külön engedély nélkül megszerezheti, illetve tarthatja.

 Lőfegyver vagy lőszer kereskedelmi célú behozatalához, kiviteléhez vagy re-exportjához – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélye is szükséges.

 Tűzfegyvernek az Európai Unió valamely tagállamába történő – nem kereskedelmi vagy elidegenítési célú – kiviteléhez európai lőfegyvertartási engedély szükséges. Európai lőfegyvertartási engedély annak a természetes személynek adható, aki a tűzfegyver megszerzésére és tartására érvényes engedéllyel rendelkezik.

 Az engedély (ideértve az európai lőfegyvertartási engedélyt is) kiadása és visszavonása a rendőrség hatáskörébe tartozik.

 Ha az Európai Unió valamely tagállama a magyar hatóságot azért keresi meg, mert attól magyarországi lakóhellyel rendelkező személy a megkereső tagállamban „B” kategóriába tartozó tűzfegyver tartására kér engedélyt, hatóságként a rendőrség jár el.

4. §

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem engedélyezhető:

a) az „A” kategóriába tartozó tűzfegyver vagy lőszer;

b) az automata lőfegyver;

c) a hangtompító;

d) külső formájában automata szerkezetű lőfegyverre hasonlító félautomata lőfegyver;

e) huzagolt csövű lőfegyverhez való leváló köpenyes lövedékkel szerelt lőszer megszerzése és tartása, valamint lézeres célzókészülék és éjszakai irányzék lőfegyverre történő felszerelése.

Nem engedélyezhető olyan lőfegyver, lőszer megszerzése és tartása, amelynek használatát arra a célra, amelyre kérelmezték, más jogszabály tiltja.

AZ ADATKEZELÉS SZABÁLYAI

5. §

A lőfegyverek központi nyilvántartását a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben meghatározottak szerint az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) kezeli.

 Az ORFK központi nyilvántartást vezet a rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről – az engedély érvényességi idejének lejártától számított tíz évig – a következő adattartalommal:

a) az engedély érvényességi ideje és száma;

b) a lőfegyver, lőszer tulajdonosának, a lőfegyver, lőszer forgalmazásakor a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő, az engedéllyel rendelkező jogi személy vezető tisztségviselői, egyéb szervezet esetén a tevékenységért felelős vezető és a szervezet lőfegyverét, lőszerét ténylegesen birtokló személyek természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakóhelye, a személyazonosság igazolására alkalmas igazolvány száma, szervezet esetében a cégszerű megnevezésben szereplő – annak hiányában az azonosításhoz szükséges – adatok;

c) az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartama;

d) a nyilvántartásba vett lőfegyver fajtája (tűzfegyver vagy légfegyver), típusa, gyártója, gyártási száma, kaliberjele, tűzfegyver esetében kategóriájának betűjele és száma (a továbbiakban: a lőfegyver azonosító adatai), a lőfegyver műszaki érvényességének időtartama;

e) a tűzfegyver fődarab e törvény szerinti megnevezése, gyártási száma;

f) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatok.

(3) A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra – törvény eltérő rendelkezése hiányában – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók és felhasználhatók.

6. §

(1) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározott adatok az alábbi szervezeteknek továbbíthatók:

a) a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóságok;

b) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott feladataik ellátásához;

c) a külföldi nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetközi igazságügyi és bűnüldöző szerv, a bűnügyi jogsegélyről szóló jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésben, egyéb nemzetközi kötelezettségvállalásban foglaltak szerint.

A lőfegyverek központi nyilvántartásából a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, illetőleg a Magyar Köztársaságnak nemzetközi szerződésben adattovábbításra feljogosított más szerve az (1) bekezdés c) pontjában felsoroltak részére adatszolgáltatás teljesítése céljából az adatok átvételére és továbbítására jogosult.

A lőfegyvereknek más tagállam területére történő átvitele esetén a rendeltetési hely, illetőleg a tranzitország részére történő adatszolgáltatást – a kérelmező által az 5. § (2) bekezdésének b) pontjára, a szállítandó lőfegyverekre, lőfegyver-kereskedők közötti szállítás kivételével a szállítóeszközre, valamint az indulás és érkezés várható időpontjára vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítése alapján – az ORFK végzi.

7. §

A központi nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.

8. §

Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:

a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;

b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;

c) az adattovábbítás időpontját;

d) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;

e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

9. §

Az adattovábbítási nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

10. §

Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül:

a) a belügyminiszter, illetve az általa ellenőrzésre feljogosított szerv;

b) a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.

11. §

Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A lőfegyver-kereskedőkre vonatkozó adatkezelési szabályok

12. §

A lőfegyver-kereskedő a lőfegyver és lőszer forgalmazásakor köteles a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő adatait, illetőleg a lőfegyver, lőszer azonosító adatait nyilvántartásba venni, a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő azonosítását a személyazonosságát igazoló hatósági igazolvány alapján elvégezni, engedélyük érvényességéről meggyőződni, és a (2) bekezdésben foglalt adatokat a lőfegyverek központi nyilvántartásába továbbítani.

A lőfegyver-kereskedő nyilvántartja:

a) a lőfegyver azonosító adatait;

b) a lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat;

c) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát, az engedély számát, az azt kiállító szerv megnevezését;

d) a vevő, az eladó (szállító), illetve a megrendelő szervezet cégszerű megnevezését, kereskedelmi meghatalmazottja természetes személyazonosító adatait, az engedély számát, továbbá a kiállító szerv megnevezését.

13. §

A 12. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartást a lőfegyver-kereskedőnek a lőfegyver forgalomba hozatala nyilvántartásának felvételétől számított öt éven át meg kell őriznie.

14. §

(1) A 12. § (2) bekezdésében foglalt adatok szolgáltatásának igénylésére a központi nyilvántartást vezető ORFK és a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak.

(2) A 12. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásról a lőfegyver-kereskedő adattovábbítási nyilvántartást köteles vezetni.

15. §

Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza;

a) az érintett személy személyazonosító adatait, illetőleg a szervezet azonosításához szükséges adatokat;

b) az adattovábbítás időpontját;

c) az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört;

d) az adatigénylő nevét vagy megnevezését.

16. §

Az adattovábbítási nyilvántartásból – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.

17. §

Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosultak az érintetten kívül a 6. § (1) bekezdésében felsoroltak.

18. §

Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.

A lőfegyver-kereskedő tevékenységének befejezésekor köteles a 12. § (2) bekezdésében és a 15. §-ban foglalt nyilvántartását az ORFK-nak átadni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

19. §

Ez a törvény 2004. május 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

20. §

A törvény a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek érvényességét nem érinti.

Ezt a törvényt az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

Módosuló rendelkezések

21. §

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

Felhatalmazó rendelkezések

22. §

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a lőfegyverek és lőszerek gyártását, javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát, kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az engedélyek tartalmi, formai követelményeit.

Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy rendeletben meghatározza:
  a) a hatósági tárolás, leadás, értékesítés, valamint a megsemmisítési eljárás részletes szabályait,
  b) a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményeket, a lőterek működtetésére és a lövészetvezetői vizsgára vonatkozó szabályokat.

Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait.

Felhatalmazást kap az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben meghatározza a fegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság feltételeit és vizsgálatának szabályait.

Felhatalmazást kap a gazdasági és közlekedési miniszter, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben:

a) meghatározza a fegyver és lőszer forgalomba hozatalához, forgalmazásához szükséges megelőző és időszakos megvizsgálásának szabályait;

b) meghatározza az a) pontban felsorolt eszközök vizsgálatára vonatkozó mérési eljárásokat és eszközöket, a vizsgálat módját és követelményeit, a kiadandó tanúsítványra, szakvéleményre vonatkozó előírásokat, és kijelölje a vizsgálatra, tanúsítvány, szakvélemény kiadására jogosult szervezetet;

c) kijelölje a lőfegyverek hatástalanításának végrehajtására jogosult szervezetet.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

23. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Melléklet a 2004. évi XXIV. törvényhez

Tűzfegyverek és lőszerek

„A” kategória

Automata tűzfegyverek.

Más tárgynak álcázott tűzfegyver.

Páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.

Expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.

„B” kategória

Félautomata vagy ismétlő rövid tűzfegyverek.

Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.

Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, melyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.

Félautomata hosszú tűzfegyverek, melyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására nem alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek tölténytára és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.

Külső formában automata szerkezetű tűzfegyverre hasonlító félautomata tűzfegyverek.

„C” kategória

A „B” kategória 6. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.

Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolt csővel.

A „B” kategória 4-7. pontjaiban felsoroltakon kívüli félautomata hosszú tűzfegyverek.

Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyeknek teljes hossza legalább 28 cm.

„D” kategória

Egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel.

The post 2004. évi XXIV. törvénya lőfegyverekről és lőszerekről appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.