Külcsín – A pisztoly méretei és a „kezelőszervek” pozíciója is pontosan igazodik az eredeti fegyverhez. Emellett ami rögtön szembetűnik ha kézbe vesszük a pisztolyt, hogy felületi barnítása (festése) nem fényes mint a többi replika fegyveré hanem matt. Ettől még élethűbb.
Szintén a külcsínhez tartozik, hogy a kötelező feliratok mint: gyártó; típus; kaliber szép szolídan, vannak feltüntetve a fegyveren. Nem festve vannak valamilyen elütő színnel, hanem még a festés előtt magába az anyagba gravírozzák.
Egyszóval első látásra szinte megkülönböztethetetlen a mintát adó, eredeti Beretta 92-estől. Ez pedig az egyik fő szempont egy önvédelmi gázfegyvernél.

Anyagok – A használt anyagok tekintetében nagy megfejtések nincsenek. A fegyver szinte minden porcikája spiáterből vagy egyéb alumínium ötvözetből készült. Tehát a költséghatékonyság abszolút példája a pisztoly. Acélból az ütőszeg, a rugók és stiftek vannak.

Cső – A cső belül menetes. Az acél csőszűkítő ide van becsavarva, elég mélyen ahhoz, hogy ne tűnjön fel ha valakire ráfogjuk a fegyvert. Rajta egy slicc nyílás amely sok embert biztosan arra sarkallna, hogy kitekerje.
Azt tudnunk kell, hogy ezzel nagy eséllyel hatástalanítjuk fegyverünket, mivel ez a gát elsősorban nem azért van, hogy fizikálisan megakadályozza szilárd lövedék kilövését fegyverünkből, hanem hogy a szán hátra mozgását és ezzel a lövedék adagolást segítse.

Működtetés – A tárkioldó gomb a fegyver bal oldalán, a sátorvas mögött található. A tár acélból van, az adogató tömb pedig spiáterből. 9mm.-es kalibernél 10db. töltényt tárazhatunk be. A fegyver félautomata – revolverező rendszerű. Az első töltényt a szán hátrahúzásával majd elengedésével csőre töltjük. Ha rögtön használni szeretnénk akkor az elsütőbillentyű meghúzásával azt meg is tehetjük.

A revolverező rendszer miatt van olyan lehetőség is, hogy a csőre töltés után a kakast lassan visszaengedjük és biztosítjuk fegyverünket. Ebben az esetben a használat előtt már nem kell a szánnal bíbelődnünk hanem a biztosító elfordítása és a kakas hátrahúzása után le tudjuk adni a lövést. A pisztolyon mehanikus, elsütést megakadályozó biztosító van amely jobb és bal oldalról is működtethető. Ez konkrétan az elsütőbillentyű elhúzását akadályozza meg.

Szétszedés – Vegyük ki a tárat a pisztolyból. A fegyver dobozában találunk egy kis, kulcs szerű szerszámot. Ha a szánt hátrahúzzuk, a szán hátratoló rugó tengelye elöl szabaddá válik. Ezen találunk egy kis furatot.
Ebbe a lyukba toljuk bele a kulcs nyúlványt. Így a tengely tartó csapot (elsütő billenytyű előtt van) lefelé fordítva könnyen kivehetjük. A kakas hátrahúzása után a szánt ütközésig hátrahúzzuk majd kicsit megemelve előre csúsztatjuk.

Tisztítás, karbantartás – Szétszedés után a mozgó – kopó alkatrészeket zsírozzuk át. A csövet nem egyszerű kitakarítani a csőben lévő szűkítő miat. Anyit tudunk tenni, hogy fegyverolajat befújunk a csőbe és hagyjuk, hogy végig follyon a csőfalon. Ezután a cső két feléről kefével alaposan átdörzsöljük.
Ha csak riasztó tölténnyel lőttünk akkor is tegyük ezt meg de ha esetleg gáz töltény is volt használva akkor a saját érdekünkben minél hamarabb takarítsuk ki, mert ezután még nagyon sokáig árasztja az irritáló, maró szagot.

Megbízhatóság – Attól függetlenül, hogy a fegyverben csak elvétve találunk acél alkatrészt, hibátlanul, biztosan működik. A szán hátratoló rugó összhangban működik a lövéskor keletkező szánra ható erővel.
Bár az alkatrészek spiáterből vannak, egyiket sem terheli különösen nagy erőhatás ami miatt „felborulna” az egyensúly és bármelyik sokkal gyorsabban kopna vagy törne. Márpedig ebben az árkategóriában mozgó fegyvereknél ennek a „törékeny egyensúlynak” még nagyobb jelentősége van.
A tapasztalat az, hogy a Kimar 92-esnek semmilyen széria vagy jellemző hibája nincsen.

Összegzés A Kimar 92 Auto egy olcsónak mondható, jól kivitelezett, az öntöltő fegyverek között kiemelkedően megbízhatóan működő önvédelmi pisztoly.
A fegyver méreténél és súlyánál fogva inkább otthoni önvédelmi fegyvernek ideális. Ha valaki megkéri rá a viselési engedélyt, plusz költségnek egy hónapos kondi terem bérletet kalkuláljon a költségekbe.

Pozitív
– Korrekt kivitelezés
– Élethű kópia – Megbízható működés
– Nincs széria hibája (nagyjából semmilyen hibája nincsen)

Negatív
– Méret és súly? (de hát ez egy Beretta 92)
– Sok spiáter alkatrész

– Vasicza Péter –

The post Kimar – Beretta 92 Auto gázpisztoly appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

Kívül

Először essünk túl a külsőségeken. Bárkinek első pillantásra azonnal a Beretta 92 jut eszébe és ez így is van rendjén. Hiszen a 918-as az eredeti fegyver jellemző jegyeit mind magán viseli.
Akkor nézzük, hogy mik is a legfőbb eltérések: Bontó gomb (ami a szétszedést lehetővé teszi), szánakasztó, tárkioldó gomb, tár, kakas (mely lehet, hogy a súlycsökkentés áldozataként lett teljesen „áttört”? Áhh, nem. Ez inkább dizájn elem) és természetesen a tok ami ebben az esetben műanyagból készült és a legfontosabb különbség.

A lényeg

A pisztoly megalkotásánál nagy valószínűséggel az volt az alapötlet, hogy elkészítsenek egy klasszikus formájú öntöltő fegyvert mérsékelt áron, jó minőségben, nagy tárkapacitással, viszont jóval kisebb súllyal mint hasonló méretű vetélytársaik… és sikerült! Nagyjából itt el is mondtam a vicc poénját.

Az öntöltő gáz-riasztó fegyverek mérete alapvetően meghatározza a tárkapacitást. Viszont egy spiáterből készített nagy méretű pisztoly viselése kényelmetlen lehet. Főleg ha napi „használatban” van, egy idő után az ember inkább bevállalja a test-test elleni küzdelmet csak ne kelljen tovább hurcolni a több mint egy kilós vasat.
Erre a problémára jelent megoldást a polimer tokkal készített fegyver. A török Atak Arms cégnek sem ez az első ilyen jellegű próbálkozása. A Magyarországon is népszerű Zoraki 906, 914 és 917-es modellek szintén műanyag tokkal készülnek hasonló oknál fogva. Az eredmény magáért beszél: A full spiáterből készített Beretta klónok kb. 1100grammos súlyához képest ez a modell 865 gramm. Higgyék el, sokat számít!

Minőség

Az egyre nagyobb piaci részesedést magáénak tudó török fegyvergyártás egyik zászlós hajója az Atak Arms. Ez többek között annak is köszönhető, hogy minden fegyverét, az árából következtethető minőség felett készíti el. Ez ebben az esetben is igaz. Szépen kimunkált pisztoly. A használt anyagokban nincs nagy meglepetés. Az ebben az árkategóriában elvárt spiáter szán és csőburkolat, illetve acél betétcső, kakasbetét, ütőszeg kombináció.

Részletek

A fegyver jó fogású, arányos. Nekem nincs nagy kezem, de lazán átfogom a markolatot és simán elérem az összes kezelőszervet (elsütőbillentyű, biztosító, szánakasztó).
A biztosító jobb és baloldalról is működtethető és finoman jár. Nem szorul, ami akadályozhatná a gyors akciót. Az elsütőszerkezet SA/DA rendszerű, tehát revolverező és ismétlő módon is működik.

Talán az egyetlen hiányossága a fegyvernek, hogy bár a kakasba egy hosszúkás acélbetét került, megakadályozandó, hogy idővel az ütőszeg miatt beverődjön, viszont nincs biztonsági félállása. Emiatt csőre töltve hordani csak nagyon bátraknak ajánlott. A tár 18db 9mm PAK töltény befogadására alkalmas ami… hát… nem kevés. Elgázosíthatjuk vele a fél falut ha arról van szó.

Szétszerelése is egyszerűen, könnyen megy még egy laikusnak is: Tár ki, rögzítő csapot lefelé forgatjuk majd kihúzzuk, szán ütközésig hátra majd kicsit megemelve hagyjuk, hogy a szánrugó előre tolja azt. Eszköz nélkül, mindenféle izmozás nélkül és akadálymentesen működik a dolog.
Ugyanez visszafelé már nem ennyire egyszerű. Sokat próbálkoztam de végül is feladtam a harcot és csak úgy tudtam a rögzítő csapot visszatenni a helyére, hogy egy bőrlapocska és egy fogó segítségével a szánvisszatoló rugó vezetőrúdját előrehúztam.

A Zoraki 918-ast a matt fekete kivitel mellett gyártják még matt nikkel, króm és titán színben is. A hazai boltokban nagy valószínűséggel az első két verzióból választhatunk majd. A fegyverhez természetesen jár a tűzijáték adapter és a gázpisztolyokhoz teljesen használhatatlan 9mm-es tisztítókefe.

Összességében egy nagyon jó „kis” fegyver mely megjelenésével nem fogja feldúlni a világ fegyverpiacát de szerintem tartós piaci szereplője lesz annak. Jobb ha megszokjuk!

Adatok

• Tárkapacitás – 18db
• Teljes hossz – 218mm
• Magasság – 142mm
• Szélesség – 36mm
• Csőhossz – 131mm
• Netto súly – 865g
• Kaliber – 9mm PAK
• Teli tár súlya – 205g

Jó-rossz

• Ár-érték  +
• Kezelhetőség  +
• Minőség  +
• Tárkapacitás  +
• Súly  +
• Biztonsági állás  –
• Összeszerelés  –

– Vasicza Péter –

The post Zoraki 918 – A plasztik török appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

Rövid történet:

A fegyveripar a két világháború között fontos része volt a Cseh gazdaságnak és ez időben az ország teljes exportjának is komoly hányadát tette ki ez a szegmens. Azonban 1948 után itt is is megindult az erőszakos államosítás és a „vasfüggöny” miatt komoly piacot veszített a fegyveripar is.
Miután a Varsói Szerződés országainak fő fegyverellátója a Szovjetúnió lett így a Csehszlovákiában gyártott fegyvereknek piaca erősen beszűkült.
A második világháború után a Koucký testvérek, Josef és František lettek a vezető mérnökei a CZ gyárnak.
1969-ben František Koucký-t nyugdíjazták de egyben a gyár felkérte egy teljesen új, 9mm.-es öntöltő pisztoly megtervezésére. Szintén csábító volt részére, hogy a korábbi munkáitól eltérően teljes alkotói szabadságot ígértek neki a tervezés kezdetétől a végső kivitelezésig.

Mivel a Csehszlovák fegyveres erőknél, akárcsak a Varsói Szerződés többi országaiban zömmel a Tokarev illetve a Makarov pisztolyok voltak rendszeresítve így eleve cél volt egy olyan pisztoly megalkotása ami exportképes lehet akár nyugat felé is. Koucký új fegyverét a „titkos szabadalmi” kategóriába sorolták ezzel elérve azt, hogy Csehszlovákiában a későbbiekben senki „nem férhetett hozzá” az eredeti tervekhez és természetesen teljes jogvédelmet élvezett mind a design mind a kialakítás terén. Ugyanakkor sem Koucký sem a vállalat nem fektetett hangsúlyt a külföldi szabadalmi oltalomra így fordulhatott elő, hogy idővel számos más gyártó is elkezdett CZ75-ös klónokat, másolatokat gyártani a világon.
A pisztolyt egészen 1985-ig egyáltalán nem értékesítették Csehszlovákiában. Annál nagyobb népszerűségre tett szert a rendszerváltás után aminek természetesen az is oka, hogy Csehországban a jégkorong és a futball után a sportlövészet! a legnépszerűbb sport.

Adatok, tulajdonságok:

– SA/DA rendszer
– 9×19 Parabellum lőszer
– rövid csőhátrasiklás
– hasáb tár
– teljes acél szerkezet
– kovácsolt acélcső

Súly – 1120g
Hossz – 206mm
Csőhossz – 120mm
Kapacitás – 12-20db (típustól függően)

Kimar 75 Auto gázpisztoly

Köztudott, hogy a gázfegyver gyártók előszeretettel másolnak le nagy klasszikus fegyvereket. Ennek egyrészt az az oka, hogy ha valakit a körülmények önvédelmi fegyver vásárlására kényszerítenek (merthogy gázfegyvert ritkán vesz az ember saját szórakoztatására) akkor is szívesebben lát a saját kezében egy jó kis hasonmást. Ezen kívül pszihésen biztosan hat a támadóra ha egy komoly, általa is ismert fegyvert vesz elő a delikvens. Egyszóval a palettán szinte kizárólag ilyen kópiákat találunk igényesebb és olcsóbb kivitelben egyaránt.
…. És akkor rögvest nézzünk egy Top 10-es népszerűségi listát azon „éles” fegyverekből amelyek alapját képezik a világ gázfegyver termésének:

 1. Beretta 92
 2. Colt M1911
 3. S&W Chief’s Special
 4. Walther PPK
 5. Beretta 85
 6. Colt Double Eagle
 7. Walther P99
 8. Glock 17
 9. Beretta P×4
 10. HK USP

Nahát,nahát! Valamiért nincs közöttük a CZ75-ös. Annak ellenére, hogy (nemcsak) a szakma elismerően nyilatkozik a Cseh fegyver(ek)ről és ahogy szélesedik a cseh cég termékpalettája úgy nyer egyre nagyobb piaci részesedést valamiért a gázfegyer gyártók mégsem ugranak a dologra. Az Armi Chiappa cég tudtommal egyedüliként, konkurencia nélkül gyártja a CZ75-ös klónját 75 Auto néven, barnított és nikkelezett kivitelben egyaránt.

Esztétikum

A pisztoly korrekt másolatnak mondható már ami a külcsínyt illeti. Az összes jellegzetes jegy amely az eredeti fegyvert jelemzi itt is megtalálható. Nincsenek égbekiáltó hiányosságok illetve kidolgozási hibák. Kézbe véve a pisztolyt sehol nem karcol, nyom, sért. A nikkelezett kivitelű fegyverek esetében én mondjuk jobban kultiválom a matt kivitelt de ez inkább ízlés dolga.  A fegyver, ahogy ebben az árkategóriában megszokott spiáterből van.  A biztosító gomb és az irányzék műanyag. Utóbbinak van jelentősége ahogy az később majd kiderül. Az ütőszeg, hüvelykivető, csavarok, rugók acélból.

Működés

A tárba 8db töltényt tehetünk ami a fegyver méretéhez képest nem tűnik soknak de szerintem ha egy esetleges támadásnál ez nem lenne elég akkor már nem is gázfegyverre van szükségünk. Mint minden öntöltő fegyvernél, ha előre láthatólag jó ideig nem használjuk a pisztolyt, ürítsük ki a tárat, hogy ne gyengüljön a tárrugó. A töltött tár visszahelyezése után húzzuk hátra, ütközésig a szánt majd engedjük el. Az első töltény csőretöltése után 8 lövésünk van félautomata módon. Az utolsó lövés után a szán hátsó pozícióban marad ezzel egyben jelezve, hogy kifogyott a muníció.

Ekkor a szánt kicsit hátrahúzva a szánakasztó gombot lenyomva tudjuk visszaengedni a szánt.
A 75 Auto egyébként szépen, biztosan kezeli a töltényeket. A hüvelykivető bár két darab stancolt acél lemezből van, jól működik. Elakadás nagyon ritkán fordul elő, az is a töltény hibájából fakadóan.
Bár egy gázpisztoly általában nincs napi használatban a legfontosabb és legnagyobb igénybevételnek kitett alkatrészeket nem véletlenül készítik egy magasabb árkategóriában acélból. Ezen a fegyveren a kakason 30-40 próbalövés után is már látszik az ütőszeg helye. Ettől persze még jó ideig gond nélkül tudjuk használni de ha biztosra akarunk menni akkor egy kis acél betétet ültessünk a kakasba.

Szétszedés

Kicsit húzzuk hátra a szánt. Épp annyira kell csak, hogy a szánrúgó vezető rúd végén lévő kis furat feltűnjön. A fegyverhez kapott műanyag „kulcsot” dugjuk a lyukba. Ezután a fegyver bal oldaláról ki tudjuk húzni a szánrögzítő csapot. Kakast hátrahúzni majd hátrafelé húzva a szánt is le tudjuk emelni. Egy alaposabb tisztításhoz érdemes szétkapni a fegyvert. Főleg ha gáztöltényt is lőttünk vele mert e nélkül még jó ideig árasztja magából a szagot.

A fegyverhez jár egy tűzijáték kilövéséhez használható adapter. Ezt a csőbe tudjuk becsavarni. Ebbe tesszük a rakétát, a tárba pedig riasztó töltényt helyezünk.

Pozitív

– bár ez nem az olasz gyártót dícséri de nagyon jó formájú, kezes  fegyver
– korrekt kidolgozási minőség
– jó ár-érték arány

Negatív

– műanyag hátsó irányzék elrepedhet
– spiáter kakas

Tehnikai adatok

Kaliber: 9mm PAK
Tár: 8db
Súly: 780g
Hossz: 203mm

– Vasicza Péter –

The post CZ75 Auto gázpisztoly appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

Azt talán jó előre tudni, hogy Magyarországon az egyik, ha nem a legtöbbet eladott gázpisztolyról beszélünk, mely nagyban köszönhető  a jó ár-érték aránynak és megbízhatóságának, de most lássuk a vasat !

 Az Army tiszteletet keltő mérettel és kinézettel rendelkezik,mely egy önvédelmi fegyvernél nem elhanyagolható. Több mint egy kilós tömegével kifejezetten nehéz pisztoly, melyből bizony az következik, hogy az ember kétszer is meggondolja, hogy magával vigye-e egy hosszabb útra.

A fegyver alapja spiáterből készült (cink-alumínium ötvözet), mely körülbelül a vas sűrűségével egyezik meg, ám annál sérülékenyebb ,könnyebben kopik. Acélból a csőbetét, ütőszeg és a rugók vannak.

 A fegyver legnagyobb műanyag része a markolatlap, ami viszont sérülés esetén könnyen cserélhető. Emellett még plasztikból készült a tártalp, így nem érdemes dobálni a pisztolyt (ha valakinek ez okozna örömöt).

A pisztolyon könnyű kényelmes fogást találni, bár a kisebb kézfejjel rendelkezők hátrányban vannak, hiszen a tár dublasoros (16 töltény), eléggé vaskos, így nekik nyújtóztatni kell mutatóujjukat az elsütőbillentyű felé.Bár akárhogy nézzük, ez a megoldás mindenképp előny, hiszen 15 töltény a tárban, plusz egy csőretöltve elég egy kisebb hadsereg  harcképtelenné tételéhez.

Használat:

Betárazáshoz nyomjuk be a fegyver bal oldalán található tároldó gombot, vegyük ki a tárat. A tárba összesen 15 töltény fér, melyek kötésben helyezkednek el, így kevesebb helyet foglalva. Ezeket nem ajánlatos sok ideig a tárban hagyni használat nélkül (mondjuk 2-3 nap), mert a tárrugó elgyengülhet. Ezután kattanásig helyezzük vissza a megtöltött tárat a fegyverbe.

Egy határozott mozdulattal húzzuk fel a szánt,majd hagyjuk visszakoppanni. Ne próbáljuk visszakísérni, mert olyankor előfordulhat, hogy a töltény megakad és nem kerül pontosan a csőbe.

Ekkor a fegyver csőretöltött állapotban van, innentől már félautomataként működik, vagyis az elsütőbillentyű meg-meghúzásával egymás után tudunk lövést leadni.

A legutolsó töltény kilövése után a szán hátul meg fog akadni. Ilyenkor egyik kézzel találjunk biztos fogást a fegyveren, másikkal még egy kicsit húzzuk hátra a szánt és a szánakasztó kart lenyomva egyidőben engedjük vissza azt. (Itt már lehet visszakísérni).

 Mielőtt azt hinnétek, hogy elfelejtettem megemlíteni a bíztosító billentyűt a használat során, csak azért tettem azt, mert nem igazán ajánlott ezt a fegyvert csőretöltött állapotban szállítani. Miért nem? Ez a fajta biztosító gátolja az elsütőbillentyű használatát, de a kakas és az ütőszeg között nincs fizikai gát, így egy ütés hatására könnyen elsülhet. Bár tudom, hogy ez adott helyzetben egy plusz mozdulatot jelenthet, de ajánlott közvetlen az első lövés előtt csőre tölteni a fegyvert. 

Az Armyhoz kapunk még egy tűzijáték lövő toldatot, mely szintén spiáterből készül, úgyhogy aki szilveszterkor szeretne megőrülni az inkább szerezzen be előre egy acélból készültet (pl. Röhm RG 89-ét) melynek jóval nagyobb az élettartama.

Karbantartás:

Ha a fegyvert gáztölténnyel használtuk, ajánlott fegyverolajjal áttörölni a csövet mert a maró, irritáló szag enyhén benne marad a fegyverben. Emellett a fegyverolajat használhatjuk a sín-szán közötti résznél is illetve a mozgó alkatrészeknél.

Pozitívumok:

– kedvező ár

– nagy tárkapacitás

– korrekt kidolgozás

– megbízható működés

Negatívumok:

– viszonylag nagy súly

– csőre töltve nem hordható

Technikai adatok:

Kaliber: 9mm

Súly: 1120g

Teljes hossz.: 215mm

Tárkapacitás: 15+1

Anyaga: spiáter (acél csőbetét)

Vasicza Bence

The post Ekol-Voltran : Firat (Keserű – Army) appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

Ami viszont ugyanennek a fegyvertörvénynek a hatására, teljesen újdonságként megjelent, az az addig Magyarországon nem nagyon ismert gumilövedékes fegyver fogalma. Kis szépséghibája a dolognak, hogy csak úgy lehetett itthon legálissá tenni ezeknek a fegyvereknek a szabadon történő forgalmazását ha kicsit összemosva a muzeális elöltöltő fegyverek fogalmával, megszületett a muzeális jellegű elöltöltő gumilövedékes fegyver kategória.
A lényeg a végeredmény, ami ez esetben az, hogy 2004 óta az addig nem nagyon létező, engedély nélkül tartható fegyverek mezőnye 2 kategóriával gyarapodott. (Ez, ha jól számolom 200%-os növekedés az addigi 0-hoz képest).

Az eltelt idő alatt rengeteg objektív, megalapozott véleménnyel és mellette rengeteg téveszmével is találkoztunk, amikor az emberek választás előtt vannak: „gumilövedékest avagy gáz-riasztót”. 
Akkor nézzük először a Gumilövedékes fegyverek tulajdonságait pontokba szedve, hogy áttekinthetőbb legyen:  

Gumilövedékes elöltöltő fegyver előnyei:             
        
– kis méretű, szűk légterű helyiségben is nyugodtan használható
– viszonylag nagy, akár 10 méteres távolságban is hatékony
– a hatékonyságát nem befolyásolja az egyéni érzékenység (ez mindenkinek egyformán fáj)
– nem kell kitárazni hosszabb, békés időszak esetén sem
– a töltetnek (gumigolyó, riasztólőszer) nincs lejárati ideje

Gumilövedékes elöltöltő fegyver hátrányai:              
         
– jóval kisebb a választék mint a gázfegyverek esetében
– nem adnak ki rá viselési engedélyt (közterületen nem használható)
– viszonylag nagy méretűek (bár ez otthoni használatnál kisebb probléma)
– a minél nagyobb hatékonyság érdekében a célzásnak itt komoly szerepe van

 
Gáz- riaszttó fegyverek előnyei:

– Pazar választék a hazai piacon is
– viselési engedély kiváltható rá
– a viselés esetéban nagy előny, hogy vannak egészen kicsi, könnyű modellek
– nem nagyon kell célozni, a gázfelhő mérete miatt
– rövid ideig tartó harcképtelenséget okoz

        
Gáz-riasztó hátrányai:            
         
– kis térben önveszélyes (a légtér hamar megtelik a gázzal)
– rövid(ebb), 3-4méteres hatótávolság
– tapasztalatok szerint az egyes embereknek különböző az érzékenysége a lőszerben lévő hatóanyagokra
– pisztolyok esetében tárat ki kell üríteni ha huzamosabb iseig nem használjuk
– gázlőszerek esetében 3 év a szavatossági idő

Hát, körülbelül ennyi. Mindenki mérlegelheti, hogy számára mely tulajdonságok fontosabbak illetve melyek esnek kisebb súllyal a latba.
Az tisztán látható, hogy mindkét fegyvertípusnak vannak fontos, meghatározó előnyei és hátrányai is. Azt gondolom, és a tisztesség is azt kívánja tőlem, hogy a jelenleg hatályos fegyvertörvényt szem előtt tartva azt mondjam, hogy mivel a gázfegyverre kiváltható a viselési engedély így azt válasszuk ha közterületen szeretnénk magunkat biztonságban tudni. Ebből következik is, hogy inkább a gumilövedékes fegyverre voksoljunk ha azt birtokvédelemre szeretnénk használni.

– Vasicza Péter –

The post Gáz vagy Gumi appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.

Rengetegen vásárolják a rejtve hordhatatlanul nagy méretű és tömegű, impozáns öntöltőket, míg a kategória önvédelmi viselésre legalkalmasabb és legmegbízhatóbb darabjai, a kis rövidcsövű forgópisztolyok rendre a boltok polcain porosodnak.  A kép persze túlzó, de mégsem alaptalan. Mindez persze teljesen érthető, éppen az említett ok miatt. Minthogy a „mindent a tervezett funkciója szerint vizsgáljunk!” alaptézis pártján állok, itt most abból indulok ki, hogy a gázpisztoly alapvető feladata a hatékony önvédelem lehetőségének biztosítása, a lehető legnagyobb komfortérzet és megbízhatóság, valamint egyszerű kezelhetőség. Éppen ezért most fájó szívvel zárjuk ki (egy kis időre) a többi szempontot (például a lenyűgöző formavilágot)!

Működési megbízhatóság

Unásig ismételt alaptörvény, hogy azonos elkészítési minőség és felhasználás mellett a forgópisztolyok megbízhatóbbak az öntöltőknél. Adódik ez az egyszerűbb felépítésű és működésű szerkezetből és a könnyebb, gyorsabb akadályelhárításból. Hiszen egy hibás lőszer (vagy gázfegyvereknél töltény) esetén revolverrel csak egy újabb lövéskiváltás a dolgunk, míg a félautomata fegyvernél elakad a folyamat és a továbblépés jóval időigényesebb és macerásabb. Nem is beszélve a hüvelykivetési, csőre töltési hibákról, sok esetben a lőszerérzékenységről, a helytelen fogásból adódó megbízhatatlanságról, stb

Murphy szabálya szerint egy addig tökéletesen működő eszköz nagy valószínűséggel akkor romlik el, amikor a legnagyobb szükségünk volna rá, és a meghibásodás valószínűsége egyenes arányban növekszik a felhasználás szükségességének mértékével. Jelen esetben önvédelmi szituációban.

Mindez természetesen egyáltalán nem jelenti a szekrénytáras konstrukciók megbízhatatlanságát. Pusztán azt, hogy minél kevesebb az alkatrész egy működő rendszerben, annál kevesebb a hibalehetőség. Márpedig a forgópisztolyok jóval egyszerűbb felépítéssel rendelkeznek

Tűzerő és hordhatóság

Az öntöltő-fanatikusok erre rögtön rávágják, hogy igen ám, csakhogy az ő kedvenceik sokkal laposabbak (kényelmesebb hordhatóság, jobb rejthetőség) és nagyobb a tárkapacitásuk. Igazuk is van. A kis önvédelmi öntöltők tényleg kompaktabb méretűek (bár tény, hogy éppen ezeknek igen kicsi a tárkapacitása). Övtokban rendszeresen hordtam magamnál Walther PP-t imitáló gázpisztolyt és kis forgót is (természetesen engedéllyel), és bátran állíthatom, mindkettő roppant kényelmetlen hosszú távon. Ám egyik se rosszabb a másiknál. (Megjegyzem, a viselésből adódó kényelmetlenség nem kizárólag, sőt nem elsősorban abból adódik, hogy bizonyos testhelyzetekben a fegyver nyomja az ember derekát, hanem jóval inkább abból az állandóan ott motoszkáló kérdéshalmazból, hogy vajon nem látszik-e ki, ha lehajolok, vajon bemehetek-e így a bankba elintézni valamit, vagy mi van akkor, ha kiesik a hordtokból és hasonlók?)

A zsebrevolverek kis tárkapacitásúak. Ezen kár is volna vitatkozni, ez tény. Önvédelemre a 9 mm K peremes revolvertöltény ajánlott. A kisebbek (6 mm-es kategória) nem elég hatékonyak, a 8 mm-es mára kihalt, a .45-ös szintén alig beszerezhető, jóval drágább és jóval nagyobb méret mellett szinte semmivel sem hatásosabb. Esetleg pszichikailag. Márpedig a 9-es nem sovány jószág. Egy 5-6 darabot befogadó forgótár tagadhatatlanul vaskosabbá, szélesebbé teszi revolverünket, mint egy 8 vagy 9 mm-es tölténnyel táplálkozó, egysoros tárral rendelkező öntöltő.

A „jóval” persze relatív, hiszen egy ötlövetű forgódob szélessége nem haladja meg a 3,5 cm-t, egy kifejezetten lapos és jól rejthető Walther PPK-t mintázó gázpisztoly pedig a markolathéjjal, biztosítóval együtt megvan minimum 2,5. A 10 mm különbség persze sok, ha a vesénket nyomja a fém, de elenyésző a rejthetőség szempontjából. Főként, ha megfelelő övtokot választunk fegyverünkhöz.

Mit hova?

Ha már itt tartunk, egy rövid észrevétel erejéig hadd ejtsek szót a hordás módjáról! A szakirodalom klasszikus tanácsa általános célú rejtett viselés esetén az, hogy a jobb csípőcsont mögött kicsivel helyezkedjen el a fegyverre jól illeszkedő övtok (balkezeseknél a bal csípőcsont mögött és balkezes tok). Lehetőleg mellőzzük a filmekben szereplő látványos hónaljtokokat és bokatokokat! Saját tapasztalat, hogy igen sokszor jóval kényelmesebb viselést, jobb rejthetőséget és előrántást eredményez egy hátul viselt övtok, amit ellentétes kezű felhasználóknak terveztek.

Tehát jobbkezes felhasználó esetében a hátul hordáskor ajánlott a balkezes tok, balkezeseknek pedig jobbkezes. Így fegyverünk jól kézre áll és az ember anatómiai felépítése miatt vékony öltözet esetén (pl. egy nem betűrt póló) sem lesz feltűnő. Ki kell próbálni.

Észérvek alapján revolvert!

Az ötlövetű revolverek tehát még éppen beleférnek a jól rejthető és viselhető tartományba. (Tervezésükkor éppen ez volt a cél. Kompakt méret mellett nagy tűzerő.) Ne riasszon el minket a relatíve kicsi tárkapacitás, hiszen a fegyveres önvédelem egyik alapigazsága, hogy amit nem tudunk megoldani 5-6 lövéssel, azt 15-tel sem fog menni. A cél nem a látványos „tűzharc”, hanem a menekülés biztosítása testi épségünk megóvása mellett.

Röviden összegezve az eddigieket, úgy tűnik, ha észelvek és praktikus megfontolások alapján választunk, jobban járunk, ha önvédelemre kompakt méretű revolvert vásárolunk. Itt is van azonban néhány fontos alapszabály, a méret figyelembe vételén kívül is.

Működtetés

A forgópisztoly szó a revolver magyarítása, amely a revolvo latin kifejezésből származik. Ennek jelentése forgat, megforgat. A ma használatos terminológiában azt a kézi lőfegyvert nevezzük revolvernek, amely forgódobbal rendelkezik. A dob foglalja magába a töltényeket és egy forgató mechanizmus mozgatja minden lövésnél egy töltényűrrel odébb. A forgató mechanizmusból többféle létezik.

Először is tudnunk kell, hogy az úgynevezett Single Action (SA) működési elvű forgópisztolyok nyugalmi helyzetű kakasát nem mozgathatjuk sütési pozícióba az elsütőbillentyű meghúzásával. Vagyis az ilyen fegyverek kakasát minden lövés előtt kézzel (a fegyvertartó kéz hüvelykujjával vagy a másik kéz segítségével) kell hátraakasztani. A lövés a ravasszal csak ezután váltható ki. Ez a konstrukció roppant egyszerű, megbízható, pontos célzott lövést tesz lehetővé (ami gázpisztolynál nem elsődleges szempont), de akadálya a gyors ráduplázásnak, tűzkészen nem viselhető. Mindez jelentősen lassítja a tűzgyorsaságot, jelen esetben a hatékony önvédelmet. Az SA rendszerű gázrevolverek vagy a hagyományőrzést célzó autentikusság miatt jelennek meg egy-egy legendás típust másoló darabnál (pl. Colt Pacemaker), vagy a roppant kicsi méret miatt nem fér el a fegyverben a DA szerkezet (pl. Keserű Minimax), vagy az előállítási költségen és áron próbálnak spórolni a gyártók.

A Double Action (DA/SA) rendszerű revolverek elsütőszerkezetének kialakítása lehetővé teszi az ún. revolverezést, vagyis, hogy a következő lövést (kakasmozgást) pusztán az elsütőbillentyű újabb meghúzásával vigyük végbe, ugyanakkor előfeszíthető a kakas kézzel hátraakasztva is. A DA mód előnye a nagy tűzgyorsaság, hátránya, hogy jelentősen több erő kell a ravasz meghúzásához, hiszen ilyenkor a kakasrugó megfeszítését is ez a mozgás végzi, nem csak a kioldását. Ez gyengébb kezű felhasználóknál problémát jelenthet, ezért mindenképpen ki kell próbálni a sütést vásárlás előtt. (Akkor is, ha alapszabály, hogy fegyvert üresen lehetőleg ne csettegtessünk.) További hátrány, hogy éppen a nagyobb elsütőerő szükségessége miatt könnyebben mozdíthatjuk el sütés közben a fegyvert a célról, bár a pontra célzás éppen a gázfegyverek esetében kevéssé releváns törekvés, hiszen itt egy gázfelhő fog „teríteni”, vagyis elég nagyjából a támadó (feje) felé lőni. A török és magyar gyártmányú gázfegyverek többségének például elég kemény a revolverező sütése, a Weihrauch cég termékeinek pedig legendásan puha.

Léteznek Double Action Only (DAO), azaz csak revolverező mechanikával rendelkező fegyverek, ahol nincsen lehetőségünk a kakast kézi erővel hátraakasztani, azt kizárólag az elsütőbillentyűvel mozgathatjuk. Ez tipikusan önvédelmi célú forgópisztolyoknál alkalmazott megoldás, ahol a pontos célzás másodlagos szempont a gyors és ösztönszerű felhasználással szemben. Ezeknek a konstrukcióknak megvan az az előnye, hogy mivel nincsen szükség méretes kakasnyúlványra, az elhagyható, vagyis a pisztoly kevesebb kiálló részt fog tartalmazni, kisebb a lehetőség az elővétel közbeni ruházatban való elakadására. (Többen ajánlják egyébként, hogy a tulajdonos vagy egy fegyvermester távolítsa el a kakas kiálló részét DA/SA önvédelmi revolverek esetén is az előbbi ok miatt. Így elveszt ugyan egy kevéssé használt opciót, de könnyebb előrántást biztosít. Nem vagyok híve a gyári fegyverek átalakításának, de döntsön ki-ki maga, miután mérlegelt a lehetséges előnyök és hátrányok szempontjából.)

Anyagok

Miből készüljön fegyverünk? Ezt a kérdést igen gyorsan meg lehet válaszolni. Minél több acélból!  Mivel a gáz-riasztófegyverek jóval kisebb igénybevételnek vannak kitéve, mint az éles lőfegyverek, logikus, hogy a roppant drága és időigényes megmunkálást igénylő fegyveracél helyett ezeket valami másból készítik. Ez a „más” többnyire a spiáter elnevezésű cink alapú fémötvözet. Előnye, hogy azonos térfogat mellett körülbelül azonos tömegű az acéllal, jóval olcsóbb annál, könnyebben, ezért kisebb költséggel alakítható, és nem rozsdásodik. Hátránya, hogy rideg, viszonylag könnyen törik (pl. kemény felületre ejtéskor) és jóval könnyebben elhasználódik. Hegeszteni nem lehet.

A teljesen acélépítésű gázfegyverek ritkák és roppant drágák (bár relatíve örökéletűek). A csak spiáter alapanyagból készültek pedig jóval hamarabb kopnak el a rendeltetésszerű használat mellett is, ami csökkenti megbízhatóságukat.

Logikusnak tűnik, hogy az arany középút az ideális. Kialakítani egy olyan konstrukciót, ahol a fegyver nagy igénybevételnek kitett alkatrészei acélból készültek vagy acéllal betétezettek, a kevésbé érzékeny területekre aztán mehet a spiáter. (Ez egyébként sok éles maroklőfegyver esetében is bevált.) Jó, ha a cső vagy legalább a csőbetét acél, ha az elsütőszerkezet egésze vagy minél több alkatrésze acélból készül, mindenképpen ide sorolva az ütőszeget. Acél kell legyen a tűzfal is.

Revolverek esetében ezeken kívül a dobtengely és a dobforgató koszorú. Ideális, ha a forgódob egésze acél. Öntöltők esetében a szánt megvezető sínek, a hüvelyvonó és a hüvelykivető. Természetesen mindenképpen acélból készülnek a csavarok és rugók, illetve az éles lőszerrel való felhasználást ellehetetlenítő stiftek, akasztók, szűkítések (általában ezek a gázfegyverek legerősebb alkatrészei).

Minél több acél van egy fegyverben, annál nagyobb a várható élettartama és hosszú távon a megbízhatósága. A termékleírások mellett egy egyszerű mágnessel is ellenőrizhetjük az anyagösszetételt. Az acél ugyanis mágnesezhető, a spiáter nem. Ne nevessük ki tehát honfitársunkat, aki a fegyverboltben egy rózsaszín kiscicás hűtőmágnessel simogatja a pisztolyokat! Jól teszi. Figyeljünk azonban arra, hogy az acél közelsége elég a mágneses vonzáshoz, tehát egy spiáter cső, benne vaskos acél akasztókkal esetlegesen tapadhat a kiscicára.

Van, ami nem jó szabadon

További fontos szempont, hogy revolverünkön legyen dobarretálás. Figyelnünk kell tehát arra, hogy a revolver dobja ne csak sütési helyzetben legyen stabilan rögzítve, hanem azt a kakas nyugalmi helyzetében se lehessen kézzel elforgatni.

Ha belegondolunk, akkor ugyanis logikus, hogy ha szabadon mozog a forgódob viselés, elővétel, szállítás közben, akkor sosem lehetünk benne biztosak, hogy melyik töltényűr kerül sütési helyzetbe a következő lövésnél. Ennek pedig akkor van jelentősége, ha mondjuk nincsen tele a tár vagy (ahogy sokan csinálják), az első lövésre riasztótöltényt táraznak, az utána következőkre gázt. Egy-két olcsóbb terméknél (pl. több olcsó Bruni gyártmányú revolver), előfordul az arretálás hiánya.

Biztonság

Lényeges, hogy revolverünket ne csak viszonylag kényelmesen, de biztonságosan is tudjuk hordani, tárolni töltött állapotban. Kell tehát valami beépített megoldás, ami ezt lehetővé teszi. Mára a gáz-riasztó forgópisztolyok esetében ez szinte mindenhol a passzív ütőszegbiztosítást jelenti. Ez annyit tesz, hogy a kakas csak akkor csaphat az ütőszegre, ha a ravasz hátrahúzott állapotba kerül. Véletlen leejtés hatására tehát nem (ez régebben sok balesetet okozott). A passzív ütőszegbiztosítás egyszerű mechanikai megoldás, ami biztonságos és kényelmes működtetést eredményez. Egyéb biztosító szerkezetre nincs is szükség, mert ezzel eleve kizárt a véletlen elsülés.

Sőt, kívánatos is, hogy ne legyen mindenféle toló, nyomó, akasztó, húzó alkatrész a fegyveren, mert bizonyított tény, hogy stresszhelyzetben (márpedig az önvédelmi szituáció az), a képzett lövész is hajlamos alapvető fegyverkezelési hibát elkövetni, például elfelejteni kibiztosítani a fegyverét. 
Ha nincsen külön működtetendő biztosító, nincs mit elfelejteni.

Merre is?

Nem árt megjegyeznünk továbbá azt sem, melyik irányba forgatja a fegyver a dobot. Ez ugyanis gyártónként, típusonként eltérő lehet. Igaz, sok variáció nincsen, mert vagy balra vagy jobbra, de nem mindegy, ha például egy töltényt tárazunk, mert ki akarjuk próbálni a fegyvert, rakétázni akarunk vele (vagy egyszerűen nem áll rendelkezésünkre több muníció), esetleg nem azonos funkciójú töltényt tárazunk, nem azonos célra. (Rakétát indítani gáztölténnyel például biztosan lehetséges, de valószínűleg igen kellemetlen élmény. Még nem tudtam rávenni magam, hogy kipróbáljam)

Most miért nem lő?

Ehhez kapcsolódik még egy fontos dolog, ami olyan alapvető, hogy mindjárt elnézést is kérek, amiért feltételezem, hogy valaki nem tudja. Mivel a revolver a kakas megfeszítésekor fordítja a dobot sütési helyzetbe, világos, hogy a fegyver nem azt a töltényt fogja ellőni, amelyik a kakas nyugalmi helyzetében éppen az ütőszeg előtt helyezkedik el, hanem forgásirányban a következőt. Ha tehát egy bizonyos töltényt akarunk ellőni, akkor azt nem a csőfar mögötti pozícióba kell tárazni, hanem a mellette lévőbe, ráadásul jó oldalra (forgásirány!), ahonnan majd odaforog a kakas felhúzásakor. Ellenkező esetben revolverünk – a tárkapacitás függvényében – csak az 5., 6., vagy sokadik elcsettentésre fog elsülni. Mi meg felsülni.

Az öntöltő konstrukciók

Az öntöltő (félautomata, nem pedig automata, ahogy a köznyelv gyakran nevezi), (gáz)pisztolyok a lövés energiáját használják fel a szerkezet újbóli lőkész állapotba hozására. A szekrénytárban sorakozó, rugóval adagolt töltények közül az elsőt nekünk kell kézi erővel csőre tölteni, többnyire a szán gyors és határozott hátrahúzásával és elengedésével (sosem lassú visszaengedésével, mert az csőretöltési hibát eredményezhet). Ekkor a szánvisszahúzó rugóval nyugalmi helyzetbe visszatolt szán a tárban legfelül elhelyezkedő töltényt a töltényűrbe tolja, ahol az majd elsütésre kerül.

A másik dolog, ami a szán hátrahúzásakor történik, a kakas megfeszített állapotba való kerülése. Ezután (ha a fegyver biztosítója kibiztosított állapotban van) már csak az elsütőbillentyűt kell hátrahúznunk, amitől a kakas előrecsap, az ütőszeg elsüti a csappantyút és bekövetkezik a sütés.

A lövés energiájának hátrafelé irányuló ereje a rugót megfeszítve hátratolja a szánt, elvégzi az elsütőszerkezet tűzkésszé tételét, egyben (általában) egy karmocska (hüvelyvonó) és a hüvelykivető (egy kis pöcök, amin a hátramozgó hüvely megpenderedik) segítségével kihúzza és kidobja a fegyverből az elhasznált hüvelyt, majd amikor a lendület elfogy, a rugó visszatolja a szánt elülső pozícióba, miközben az előbb ismertetett módon betolja a következő töltényt, amit közben a tárrugó töltési pozícióba emelt, és a fegyver újra tűzkész, csak a ravaszt kell meghúzni újra. És újra és újra és újra. Mindaddig, amíg töltény van a tárban vagy amíg technikai akadály nem lép fel.

Valójában egy fizikai jelenség zseniális felhasználásáról van szó, maga a folyamat összetettségében is egyszerű, mégis jóval bonyolultabb a revolverek működésénél. Több alkatrész végez egyidejűleg több és többféle munkát, több a hibalehetőség. A szán tömege, a rugó erejének megválasztása, a csőre töltés többlépcsős folyamata (az adogatópályától a megbízható tárig), a megfelelő gáznyomást biztosító töltény, a fegyver ápoltsága, az alkatrészek elhasználódottsági foka csak néhány összetevő. Ha bármelyik esetében hiba csúszik be, a rendszer működése megakad, hibaelhárításra van szükség, ami az egy másodperctől (pl. szán hátrarántása egyszerűbb töltési vagy hüvelykivetési hibánál), a fegyver részleges vagy teljes szétszereléséig terjedhet. Önvédelmi szituációban az egy másodperc is sok.

Csőre töltve

Az DA/SA rendszerű öntöltők esetében az első lövést is leadhatjuk pusztán az elsütőbillentyű meghúzásával, feltéve, ha a pisztoly csőre töltött és kibiztosított állapotban van. Célszerű, hogy így legyen, mert különben nem sokat nyertünk. Sokan nem merik öntöltő gázpisztolyukat csőre töltve hordani, még bebiztosított állapotban sem. Sok típus esetén ez így is van jól, mert nem minden (arra elméletileg alkalmas) gyártmány teljesen megbízható. Ha viszont tájékozódás után egy elismerten megbízható cég megbízható terméke mellett döntünk, akkor érdemes csőre töltött gázpisztolyt hordani, hiszen így megspórolható a csőre töltés folyamatának két kezet és legalább egy másodpercet igénylő folyamata, amit ráadásul szintén hajlamos az ember stresszhelyzetben elfelejteni.

Biztosító

Bármennyire meglepő, az öntöltők mezőnyében is a legmegbízhatóbb és egyben legegyszerűbb biztosítótípus a passzív ütőszegbiztosító. Működése biztonságossá teszi a fegyvert és nem lehet elfeledkezni a használatáról, mert be van építve a fegyver szerkezetébe. Ha passzív ütőszegbiztosítással rendelkezik az öntöltő gázpisztolyunk, akkor nem is kell rá másik biztosító. Egyrészt azok esetében sok gyakorlást igényel a rutinszerű használat elsajátítása, másrészt egy elkopott, törött, gyári hibás alkatrész már megbontja a biztos működést. Saját kedvezőtlen tapasztalatról is be tudok számolni. Egy középáras, minőségben középmezőnyös gázpisztoly forgó biztosítóját teszteltem, sajnos gáztölténnyel. Az eredmény egy könnyezős, csípős légkörű délután lett, és egy olyan gázpisztoly, amiben azontúl soha nem tudtam megbízni, holott egyetlen egyszer sem produkált sem csőre töltési, sem hüvelykivetési, sem sütési problémát. Csupán csak sikerült elsütnöm bebiztosított állapotban. És még csak kopott sem volt.

A különféle helyen (tokon, szánon, ravasz előtt, stb.) előforduló húzós, tolós, pattintós, nyomós biztosítók nem feleslegesek, de ritkán 100%-osan megbízhatók, ráadásul többnyire sérülékenyek és könnyű róluk megfeledkezni egy nagy adag adrenalinfröccs hatása alatt. Amennyiben gázpisztolyunk DA/SA rendszerű és rendelkezik passzív ütőszegbiztosítással, úgy ajánlott csőre töltve, kibiztosítva, fesztelenített kakassal viselni. (Ilyenkor csak a fesztelenítés idejére érdemes használni a többi biztosítót.) Ekkor a fegyver tűzkészen viselhető és biztonságos.
Sokan ezt nem hiszik, de gondolják csak végig! Ez gyakorlatilag ugyanaz a hordási mód, amivel revolverek esetében találkozunk. Ott is mindig van töltény az ütőszeg előtt, nincs külső biztosító, mégsem fordulhat elő véletlen sütés, még leejtéskor sem.

Összegzés

Rövid és természetesen nem mindenre kiterjedő eszmefuttatásom tanulságaként hadd összegezzem címszavakban a rejtve hordott önvédelmi célú (gáz)revolver vs. öntöltő pisztoly „párharc” eredményét és tanulságait, használati érték szempontjából! Milyen szempontok szerint érdemes választanunk, mit tartsunk szem előtt?

• 1. szabály: lehetőleg revolvert
• 2. szabály: hordható méretet!
• 3. szabály: SA/DA elsütőszerkezet!
• 4. szabály: passzív ütőszegbiztosítás
• 5. szabály: minél több acél alkatrész!
• 6. szabály: kipróbált állapot!

Ha revolvert választottunk, akkor a felsoroltakon kívül:

• 9 mm K töltény
• könnyű revolverező sütés

Az összevetés eredménye:

• Megbízhatóság: nyertes: revolver
• Hordhatóság: nyertes: öntöltő
• Rejthetőség: döntetlen
• Tárkapacitás: nyertes: öntöltő
• Stophatás: döntetlen
• Egyszerű kezelhetőség: nyertes: revolver

A verseny látszólag kiegyenlített, ám ha a szempontokat rangsoroljuk, akkor megbízhatóság és kezelhetőség ugrik az élre. Mindkettőben verhetetlen a revolver.

Sikeres választást és biztonságos használatot kívánok!

The post Revolverek kontra pisztolyok a gázfegyverek világában, avagy az örök kérdés: forgót vagy öntöltőt? appeared first on Nimród-Derringer Fegyverszaküzlet.