Az egészségügyi miniszter 9/2010. (III. 18.) EüM rendelete a kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról.
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi és rendészeti miniszterrel, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró önkormányzati miniszterrel, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §
A kézi lőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet (a továbbiak ban: R.) 1. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A lőfegyver, lőszer (a továbbiakban együtt: lőfegyver) megszerzéséhez és tartásához szükséges hatósági engedély feltételeként előírt egészségi alkalmasság vizsgálatának a célja annak a megállapítása, hogy a lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személynek nincs-e olyan betegsége, testi vagy szellemi, érzékszervi fogyatékossága, amely őt lőfegyver biztonságos használatára egészségi szempontból alkalmatlanná teszi.
(2) A lőfegyvert tartani szándékozó személy – a lőfegyvertartási engedély kiadása iránti kérelmének benyújtása előtt – elő ze tes egészségi alkalmassági vizsgálaton, a lőfegyvertartási engedéllyel már rendelkező személy pedig az időszakos vagy soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton köteles megjelenni az orvosi alkalmasság megállapítására jogosult egészségügyi szervnél (a továb biak ban: orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv), és köteles magát a szükséges orvosi és pszichológiai vizsgálatoknak alávetni.”
2. §
Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A lőfegyvertartási engedélyt kérelmező vagy az engedéllyel rendelkező személyt az elő ze tes, az időszakos és a soron kívüli alkalmassági vizsgálat alkalmával az elvégzendő vizsgálatok szempontjából az alábbi két alkalmassági csoport valamelyikébe kell sorolni:
- a) az I. alkalmassági csoportba kell sorolni a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továb biak ban: KR1.) 22. §-ában és 29. §-ában meghatározott személyeket;
- b) a II. alkalmassági csoportba kell sorolni a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében
- meghatározott személyeket.
(2) Az egészségi alkalmasságot arra az alkalmassági csoportra vonatkozóan kell megállapítani, amelyikre azt az orvosi
vizsgálaton megjelent személy kérte.”
3. §
Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az I. alkalmassági csoportban az egészségi alkalmassági vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.
(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetén az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat – figyelemmel a (3)–(5) bekezdésben foglaltakra – orvosi alkalmassági vizsgálatból, az elő ze tes vizsgálat orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatból áll.
(3) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra utalható be az időszakos és a soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat keretében az a KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinél ilyen vizsgálat elvégzésének szükségessége orvosszakmailag valószínûsíthető.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 39. szám 11631(4) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynek a saját tulajdonú lőfegyver tartásához szükséges lőfegyvertartási engedély megadásához két, egymást követő elő ze tes pszichológiai vizsgálat során megállapított, alkalmas minősítéssel kell rendelkeznie, amely két vizsgálat időpontja között legalább fél évnek kell eltelnie, és a két vizsgálat időpontja között legfeljebb 2 év telhet el. Amennyiben bármelyik vizsgálati eredmény felülvéleményezésére kerül sor, a felülvéleményezési kérelem benyújtása és az annak alapján elvégzett vizsgálat között eltelt idő a 2 éves időtartamba nem számít bele.
(5) A KR1. 23. § (1) bekezdésében, 24. §-ában és 25. § (1) bekezdésében meghatározott személyt az időszakos és a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kell beutalni, amennyiben a vizsgált személy
- a) pszichiátriai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll,
- b) neurológiai kivizsgálás vagy kezelés alatt áll, vagy
- c) központi idegrendszere sérült.”
4. §
Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot az 1. számú mellékletben foglaltak szerint a pszichológiai alkalmassági vizsgálat előtt kell elvégezni.
(2) Pszichológiai alkalmassági vizsgálatra a vizsgálatra jelentkezőt az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv utalja be. A 4. § (3) és (5) bekezdése szerinti esetben a beutalón fel kell tüntetni a beutalás okát. A pszichológiai alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgálat eredményéről a beutaló szervet írásban értesíti.
(3) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv dokumentálja az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményét a 2. mellékletben foglalt egészségügyi vizsgálati lap kitöltésével.
(4) Az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a vizsgált személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást állít ki.
(5) A KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személy részére a 4. melléklet szerinti igazolást nem kell kiállítani, a vizsgált személy részére a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továb biak ban: KR2.) Melléklete szerint kiállított sportorvosi engedély a lőfegyverek megszerzésére és a tartására irányuló hatósági engedélyezési eljárás során a (4) bekezdésben meghatározott igazolással egyenértékûnek minősül.”
5. §
Az R. 5. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az orvosi alkalmassági vizsgálat során alkalmatlannak kell minősíteni azt a személyt, aki az 1. számú melléklet I. pontjában szereplő megbetegedések bármelyikében szenved.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl alkalmatlannak kell minősíteni a KR1. 23. § (1) bekezdése szerinti személyt, ha a KR2. szerint az egyes sportágakban a sportegészségügyi ellátás keretében a sportorvos által elvégzett sportorvosi vizsgálat eredményeként a KR2. Mellékletének 2. b) pontja alapján „nem alkalmas”, illetve „nem versenyezhet”
minősítést kap.
(4) Az 1. számú melléklet II. pontjában felsorolt megbetegedések esetén az orvosi alkalmasságot csak szemész szakorvos véleménye alapján lehet megállapítani.
(5) Az 1. számú melléklet III. pont
- a) 1–2. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus és fül-orr-gégész szakorvos,
- b) 3–4. és 6. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak neurológus szakorvos,
- c) 5. alpontjában felsorolt megbetegedések esetén csak kardiológus szakorvos
- véleménye alapján lehet az orvosi alkalmasságot megállapítani.”
6. §
Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A lőfegyvertartási engedély hatályossági idején belül elvégzett időszakos, illetve soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálat alapján megállapított alkalmas vagy alkalmatlan – továbbá a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személynél versenyezhet vagy nem versenyezhet – minősítés tényéről az orvosi alkalmasságot vizsgáló szerv a rend őrségnek a lőfegyvertartási engedély kiadására ille té kes szervét haladéktalanul tájékoztatja.”
7. §
Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) Az az I. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy, aki
- a) 40. életévét még nem töltötte be, 5 évenként orvosi és pszichológiai;
- b) 40. életévét betöltötte, de 60. életévét még nem töltötte be, 2 évenként orvosi, 4 évenként pszichológiai; 11632 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 39. számc) 60. életévét betöltötte, évenként orvosi, 2 évenként pszichológiai időszakos alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.
(2) Az a II. alkalmassági csoportba tartozó, lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy – a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével –, aki
- a) 60. életévet még nem töltötte be, 5 évenként,
- b) 60. életévét betöltötte, évenként
időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a KR1. 24. §-ában meghatározott azon személy, aki a 60. életévét betöltötte, de a 70. életévét nem töltötte be, 2 évenként köteles időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni.
(4) A KR1. 23. § (1) bekezdésben meghatározott személy orvosi alkalmassági vizsgálata a KR2. szerinti sportorvosi vizsgálat keretében, az ott meghatározott gyakorisággal történik.
(5) A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy az (1)–(4) bekezdésben meghatározott időnél korábban soron kívüli pszichológiai vagy orvosi alkalmassági vizsgálatnak köteles magát alávetni az 1. § (4) bekezdésében foglaltakon kívül akkor is, ha
- a) az egészségi alkalmasságot vizsgáló szerv az orvosi vagy a pszichológiai alkalmassági vizsgálatra rövidebb határidőt állapított meg,
- b) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a lőfegyvert munkaköréből eredően tartó személy munkáltatója kezdeményezi, vagy
- c) a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy edzője (ide értve a szövetségi kapitányt vagy az azzal azonos feladatot ellátó személyt is), a sportolóval jogviszonyban álló sportszervezet vezetője (ide értve a szakosztályvezetőt is), vagy a lőgyakorlat vezetője kezdeményezi.
(6) Az I. alkalmassági csoportba tartozó személy munkáltatója köteles az egészségi alkalmasságot első fokon megállapító orvosi szervnél a soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezni, ha a lőfegyver tartására jogosultnál a) olyan körülményt (betegséget, állapotromlást) észlel, amely a lőfegyver biztonságos tartására való további alkalmasságát kétségessé teszi, vagy
b) legalább 6 hónapig tartó keresőképtelenség áll fenn.”
8. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot első fokon végző egészségügyi szerv:
- a) a II. alkalmassági csoport esetében – a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – a vizsgált
- személy háziorvosa,
- b) az I. alkalmassági csoport esetében az az egészségügyi szerv, amely az érintett személy foglalkozás-egészségügyi
- ellátására a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint jogosult.
(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy esetében az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 7. § (1) és 8. § (1) bekezdésében meghatározott egészségügyi szervek végzik.
(3) A pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az I. alkalmassági csoport tekintetében első fokon az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továb biak ban: OMFI) gondoskodik.
(4) A II. alkalmassági csoport tekintetében a pszichológiai alkalmassági vizsgálatot első fokon klinikai szakpszichológus vagy sport szakpszichológus végezheti.”
9. §
Az R. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pszichológiai alkalmasság előzetes első fokú vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatok elvégzésével történik.”
10. §
(1) Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelmet az orvosi alkalmasságot első fokon vizsgáló szerv a 2. melléklet szerinti egészségügyi vizsgálati lap egy példányának megküldésével haladéktalanul továbbítja a másodfokon eljáró szervhez, és a vizsgált személy részére kiállítja az orvosi beutalót.”
(2) Az R. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az orvosi alkalmassági véleménnyel szemben benyújtott felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmasságot másodfokon vizsgáló szervnek az 5. § (4) és (5) bekezdésében foglalt szakorvosi véleményeket nem kell újra beszereznie, amennyiben azok alapján az első fokon eljáró szerv az érintett személyt a szakorvosi véleményekkel érintett megbetegedések tekintetében alkalmasnak minősítette.”
11. §
Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az orvosi alkalmassági vizsgálatot másodfokon – a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy kivételével – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló jogszabály szerint foglalkozás-egészségügyi szakellátási szolgáltatást nyújtó egészségügyi szerv végzi.
(2) A KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy tekintetében felülvéleményezési kérelem esetén az orvosi alkalmassági vizsgálatot a KR2. 11. §-ában meghatározott egészségügyi szervek végzik.
(3) A másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálat elvégzéséről az OMFI gondoskodik.
(4) A pszichológiai alkalmassági vizsgálatban részt vevő intézmények körét az OMFI a honlapján közzéteszi.”
12. §
Az R. a következő 13. §-sal egészül ki:
„13. § (1) A kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet módosításáról szóló 9/2010. (III. 18.) EüM rendelettel (a továb biak ban: Módr.) megállapított, illetve módosított 1. § (1), (2) és (4) bekezdését, 2. §-t, 4. §-t, 4/A. §-t, 5. § (2)–(5) és (7) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 7. §-t, 8. §-t, 8/A. § (1) bekezdését, 9. § (3) és (5) bekezdését, 10. §-t, 1. számú melléklet II. és III. pontját, 2. mellékletet, 3. számú mellékletet és 4. mellékletet, valamint a Módr. 16. §-át a Módr. hatálybalépését köve tően indult, az egészségi alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében kell alkalmazni.
(2) A Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy tekintetében a Módr.-rel megállapított 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a Módr. hatályba lépését követően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálat során kell először alkalmazni azzal, hogy akinek a Módr. hatálybalépését megelőzően vagy azt köve tően elvégzett egészségi alkalmassági vizsgálatát követő időszakos egészségi alkalmassági vizsgálatának esedékessége nem egyezik meg a lőfegyvertartási engedély soron következő meghosszabbításának esedékességével, az a lőfegyvertartási engedély meghosszabbításával egyidejûleg soron kívüli egészségi alkalmassági vizsgálaton vehet részt.
(3) Az a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, aki a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkezik és a Módr. hatálybalépésekor nem rendelkezik legalább 3 éves igazolt sportegyesületi tagsággal, az a Módr. hatálybalépését követő első időszakos orvosi alkalmassági vizsgálattal egyidejûleg pszichológiai alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni a 8. § (4) bekezdésben foglaltaknak meg fele lően.
(4) Az egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálata során meghozott eltérő alkalmassági vélemény hiányában
- a) a b) pontban meghatározott kivétellel a Módr. hatálybalépésekor lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy a Módr. hatálybalépésekor hatályos időszakos egészségi alkalmassági vizsgálat eredményét egészségi alkalmassága igazolására annak hatályossági idejéig,
- b) a KR1. 23. § (1) bekezdésében meghatározott személy, akinek egészségi alkalmasságát a 7. §-nak a Módr.hatálybalépését megelőzően hatályos (1) bekezdése szerinti egészségi alkalmassági vizsgálat során állapították meg, ennek eredményét egészségi alkalmasságának igazolására a KR2. szerinti időszakos sportorvosi vizsgálat elvégzéséig
használhatja fel.”
13. §
- (1) Az R. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
- (2) Az R. 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
- (3) Az R. 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
- (4) Az R. a 4. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
14. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
15. §
Az R.
- a) 1. § (4) bekezdésében a „8. § (1) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „8. § (1)–(2) bekezdése szerinti”,
- b) 5. § (7) bekezdésében a „véglegesen alkalmatlanná” szövegrész helyébe az „alkalmatlanná”
szöveg lép.
16. §
Hatályát veszti az R.
- a) 3. § (1) bekezdése,
- b) 5. § (6) bekezdése,
- c) 6. § (1) bekezdése,
- d) 15. §-a,
- e) 15/A. §-a.
Dr. Székely Tamás s. k.,
egészségügyi miniszter
A teljes kormányrendelet innen letölthető !
