A Kentucky avagy a Hosszú puska rövid története

A hosszú csövű Kentucky (eredeti neve: Kentucky vagy Pennsylvania Long Rifle) mely igazából az első Amerikában készült fegyver is volt, megjelenését követően hamar nagy népszerűségre tett szert mivel jóval pontosabb és könnyebb volt mint addig használt elődei.
Tennessee, Kentucky de az USA történelme egy bizonyos korban szorosan összekpcsolódott a Kentucky puska történetével. Később több verziója is készült, melyek apróbb eltérések mellett (pofadék, tusba mélyesztett csappantyú szekrény, díszítettség, tus forma, stb.) egy valamiben mindig közösek voltak. A kimondottan hosszú cső és karcsú forma.
Tervezésekor a cél egyértelműen az volt, hogy egy igazán könnyű és pontos fegyvert alkossanak.

Első, kovás verzióját az 1730-as években, Lancesterben (Pennsylvania) ügyes németországi illetve svájci bevándorló iparosok alkották meg. Az akkori technikai lehetőségekhez mérten a legkorszerűbb gépekkel készítették el a fegyvert melynek első, kovás verziója kicsit több mint egy évszázadig (1840-ben jelent meg a perkussziós lakattal gyártott modell) a legnépszerűbb fegyver volt.

Az első Amerikába érkező kolóniák fegyverei leginkább sima csövű, kovás muskéták voltak melyeket Európából importáltak.
Egy csomó oka van, hogy ezek az öreg fegyverek miért voltak alkalmatlanok a civil használatra.
Először is roppant nehezek voltak (több mint 4kg.) ami azt jelentette, hogy vadászatnál már maga a fegyver cipelése komoly próbatétel volt.

Mivel ezek a muskéták hadifegyvernek készültek, használatukhoz nagy lőportöltetet és nagyméretű (.69-.75-ös) ólom gömblövedék dukált a nagyobb becsapódási energia eléréséhez. Ennek következtében elsütéskor komoly  visszarúgása volt a fegyvernek ami a pontosságot rontotta. Emellett a polgári célokra teljesen felesleges volt ekkora töltetet használni az amúgy is hiánycikknek számító lőporból illetve a nagy súlyú lövedékek a huzagolatlan csővel kombinálva 50-60 méteren túl már pontatlanok voltak.

Többek között ezek a „hiányoságok” sarkallták a lencesteri fegyverkészítőket arra, hogy az e tájt Európában már ismert és elismert Jager vadászpuska mintájára megalkossák a saját fegyverüket.

Először is a kalibert csökkentették .45 illetve .50-esre. Így a lőporon kívül a szintén nehezen beszerezhető ólomból is jóval kevesebb kellett. Egy font ólomból akár 100-120 lövedéket is önthetett az ember.
A cső hossza 1m hosszúra nőtt, így a lőpor égésekor keletkező energia teljes egészében a lövedék sebességének maximalizálását szolgálta ellentétben a muskétáknál ahol egyébként roppant látványosan ám a hatékonyság rovására a lőportöltet egy része a levegőben ég el. 
És végül de nem utolsó sorban szintén fontos változtatás volt a spirálisan huzagolt cső. Ez forgó mozgást adott a lövedéknek mely a röppályát stabilizálta. Ez nemcsak a pontosságot de a pontos lövés távolságát is megnövelte.

A Kentucky puska pontosabb volt mint bármilyen addig ismert fegyver és hamar híres lett 200m.-es halálos lőtávolságáról, ami addig teljesen elképzelhetetlen volt.
Rövid időn belül első számú fegyvere lett az amerikai „frontier”-oknak akik az ebben az időben eléggé elszigetelt és veszélyes területnek számító Tennessee és Kentucky területeit járták.

A civil használat mellett a hadtörténetről szóló könyvek lapjain is nyomott hagyott a Kentucky puska.
A Függetlenségi Háború alatt mind a Brit mind a szembenálló katonákat muskétákkal szerelték fel, ami a sortűz alapú hadviselésre volt leginkább alkalmas.
Amellett, hogy az Amerikai Fegyveres Erőknél is rendszeresítve voltak ezek a muskéták George Washington sokak meglepetésére és a hadvezetés ellenállása mellett nagy számban toborzott embereket akiket már az új fegyverrel kívánt felszerelni.

Tudni kell, hogy a muskétáknak még mindig megvolt az az előnye, hogy gyorsabban és könnyebben lehetett tölteni mint a puskákat illetve nem feltétlen kellett a speciálisan hozzávaló lövedéket használni hanem kényszer esetén sörétes puskaként használva egyéb apró, szilárd lövedéknek jó anyagot is prímán kilőtt. Emellett a frissen besorozott „katonák” között rengeteg újonc is volt akik lő tudás híján nem tudták kihasználni ezeknek a puskáknak a pontosságát.
Washington kb. 1400 puskás embert szerelt fel Kentucky puskával akiket kiképző táborokban készítettek fel a feladatra.

Az egész háború menetében döntőnek bizonyult 1777-ben a Saratoga-i csatánál ezeknek a puskás lövészeknek a bevetése (a hagyományos muskétások mellett) akik mint a „kor mesterlövészei” egymás után lőtték ki a Brit tiszteket.

Természetesen a hadviselés mellett a fegyver népszerűségét inkább a civil használatban érte el. Kiválónak bizonyult mind vadászatra mind otthonvédelmi fegyvernek egyaránt.

A mai replika gyártóknak is egyik kedvenc modellje. Szinte nincs is olyan cég amelyik ki merné hagyni repertoárjából az amerikai történelem ezt a meghatározó fegyverét.

VP