Marlin Cowboy

Hogy az első élményemet a Winchester légpuskákkal fel tudjam eleveníteni elég sokat kell visszamennem az időben.
1977-et írtunk és testvéremmel mi is mint sok más kortársam éppen nagyon indiánok illetve cowboyok voltunk. Pontosabban  mivel én voltam a kisebb, így mindig bátyám volt az indián én meg legtöbbször a kevésbé népszerű "sápadtarcú" szerepét játszhattam el, viszonylag kis átéléssel. Ezidő tájt történt, hogy édesapám, látva a kitartó érdeklődésünket a téma iránt egy külföldi munkaútjáról egy-egy rojtos, műbőr indián mellénnyel és egy rendes,  fatusos Winchester légpuskával tért haza. Nem kell mondanom milyen hatással volt ez akkor ránk… A mellények le sem kerültek rólunk és a légpuska is nagy becsben volt tartva… 3hétig.

Sajnos az akkori lakókörnyezetünk talán még a mostaninál is kevésbé tolerálta a légpuskás lövészetet. Így 3 hét után a légpuskánk a szomszéd bácsi emésztőjében kötött ki. Arra nem emlékszem tisztán, hogy ehez mit kellett elkövetnünk. Lehet, hogy ennyi idősen nem fordítottunk túl nagy jelentőséget annak, hogy épp milyen irányba lövünk és az kinek okozhat "kellemetlenséget". Mindenesetre a szomszéd bácsi ingerküszöbje nem volt túl magas. Hogy hihetetlen bosszúságunkat kifejezzük, testvéremmel minden kapcsolatot megszakítottunk vele, amit Ő valószínűleg egy cseppet sem bánt.

Utólag azt gondolom, hogy a nagy vetélytárs, Daisy gyár Winchester légpuskája lehetett az áldozat amit már a 60-as évektől gyártottak az USA-ban.

Következő kép a 90-es évek eleje amikor is szintén a Daisy gyár Winchestere, fa és műanyag tussal már legálisan kapható (mi esetünkben árulható) volt kis hazánkban. Lakóhelyemen 3 évig két ilyen légpuskával voltam az akkor futó "Challenge Day" vagy magyarul "Kihívás Napja" egyik állomása. A gyerkőcök megőrültek, hogy lőhessenek vele a kirakott dobozokra én meg esténként kenegethettem a csuklómat annyiszor kellett felhúznom a puskát egy-egy nap.

És akkor el is érkeztünk a jelenhez amikor is az Umarex cég Co2-es puskája mellett a Crosman Marlin Cowboy légpuskája az amelyik a "Vad Nyugat" hangulatát próbálja visszahozni szürke hétköznapjainkba.

Próbálja! Igen, ez a pontos kifejezés.

A gyári promóciós fotókon nem annyira jön át, de kézbe fogva a puskát rögtön feltűnik hogy a hátsó tus (egyébként fából van) roppant keskeny. A Crosman cég Annie Oakley-nak dedikálta ezt a típust aki korának egyik legjobb lövésze és a "Buffalo Bill Show"-nak köszönhetően amerika első női szupersztárja volt, de hiába keresgéltem a neten az általa használt fegyverek között, én nem találtam ilyen tussal Winchester modellt. Egyébként a puska amúgy is csekély súlyú, alig több mint 1,2kg. Emellett az említett hátsó tus is rövidebb annál, mint hogy egy felnőtt embernek kényelmes legyen. Végülis az ember ezek után arra gondol, hogy talán nem is annyira a western-romantikát kedvelő felnőttek hanem inkább a gyerkőcöknek készült a fegyver.

Amúgy a kidolgozás minősége az árból következtethető szintet simán hozza. Ahogy már említettem a tus fából van, a puska burkolata, a kengyelkulcs és a hátsó irányzék is fémből. A puska irányzéka, ahogy az eredeti Winchester fegyvereknél is, oldalirányban fokozatmentesen, magasságban egy ék alakú, lépcsős emelővel állítható. Találunk még egy elsütőbillentyű biztosító gombot és annyi… Nem egy komplikált jószág.

Nézzük akkor, hogy hogyan is működik egy rugós Winchester.

A fegyver sima csövű és acél gömblövedékkel működik. A lövedék gyártó cégek, hogy az acélgolyó ne tegye tönkre a csövet, valamilyen puhább fémmel vonják be. A Crosman cég esetében ez rezet jelent. A fegyver csövét egy vastag burkolat veszi körbe. Ennek bal oldalán találunk egy nyitható, kis ablakot. Ezen keresztül teleönthetjük a cső és a csőburkolat közötti űrt lövedékkel, hisz ez szolgál tárként. A gyár 700db-ot jelöl meg, mint maximális tárkapacitást. A fegyver súlya rögvest megváltozik …nem hátrányára. Viszont ezzel együtt ha a cső le-föl akkor a golyók a tárban előre-hátra mozognak. Célratartáskor egy pillanatig várni kell, hogy a lövedékek megtalálják a helyüket és utána már lőhetünk is.

Az acélgolyók betöltése és a biztosító gomb "tűz" pozícióba nyomása után fogja az ember a puskát kicsit hátradöntve, hogy a lövedékek a csőfarhoz guruljanak s a filmekben oly sokszor látott hanyag mozdulattal felhúznánk a fegyvert a kengyelkulccsal… De az meg sem mozdul. Jó, hát végülis rugós puskáról beszélünk s mivel elég rövid az "erőkar" amivel a főrugót össze kell nyomni, tudomásul vesszük, hogy ennél egy kicsit több kell. De azután feladjuk a küzdelmet, kiesünk a szerepünkből és legvégül a fegyvert kifordítva, a combunknak támasztva sikerül abszolválni a feladatot.

Viszont innentől kezdve felejtsük el, hogy gyermekünk az óvó szülői tekintettől kísérve önállóan használja a kis Marlin Cowboy-t. Marad az a felállás, hogy apa húz – gyerek lő. Csak így épp a lényeg veszik el. Szerintem.

A fegyver pontosságát és erejét nem nagyon részletezném. Nem azért mert vállalhatatlan, hanem mert ennél a modellnél ez nem szempont. Annyira pont jó, hogy a 10m.-re kirakott kólásdobozokat akár csípőből simán borogassuk.

A dugattyúház felső részén találunk egy olajozó nyílást. Rendzeres használat mellett is elég ha 2 hetente néhány csepp fegyverolajat becseppentünk a kenéshez.

Ha az árat is figyelembe vesszük az ítélethirdetéshez (és miért ne tennénk), egy jópofa kis puska a Marlin Cowboy, ami sok gyermeklelkű felnőttnek és kicsit komolyabb gyermeknek is felkeltheti a fantáziáját. Egyszerű szerkezetű, viszont talán emiatt is megbízhatóan működő fegyver. Sajnos a kemény felhúzó erő miatt pont azt az érzést nem élhetjük át ami miatt ezt a típust választanánk.

 

Típus: Marlin Cowboy

Gyártó: Crosman Co.

Kaliber: 4,5mm

Tárkapacitás: 700db.

Teljes hossz: 889mm

Súly: 1247g (lövedékkel 1600g)

Cső: sima

 

– Vasicza Péter –